Az elmúlt év legnagyobb érdeme, hogy megállt a tulajdonosváltás előtt álló társaságok vagyonvesztése, és a stabilizáció jelei mutatkoznak. Az ÁPV Rt. elnöke szerint ugyan a privatizációból származó bevétel kisebb volt az előző két évinél, a folyamat mégsem veszített lendületéből, csak jellege változott meg. Megkezdődött a korábban stabilizált helyzetű nagyvállalatok és a bankok értékesítése. Az idei bevételekből legalább 150 milliárdnak készpénznek kell lennie ahhoz, hogy az ÁPV Rt. teljesíteni tudja kötelezettségeit. Az eddigieken felül további 40 milliárd az önkormányzatoknak jár, 35-40 milliárdot az úgynevezett privatizációs ellenértékhányadra (az eladott dolgozói részvények fejében) kell fordítani, 60 milliárdot pedig a költségvetésbe kell befizetnie az ÁPV Rt.-nek. Így csupán tízmilliárdja marad a vállalatok reorganizációjára, fejlesztésére. (Tavaly reorganizációra 15,6 milliárdot, befektetésekre 16,6 milliárdot, a privatizáció előkészítésére pedig 7,2 milliárdot költöttek, miközben az ÁPV Rt. saját működésének fedezése 4 milliárdba került.) Az idei privatizációs toplistán az MVM, a Mol, a Rába, illetve különböző bankok szerepelnek. Az ÁPV Rt. összesítése alapján egyébként ez idáig a német befektetők hozták a legtöbb tőkét Magyarországra; részesedésük 34,5 százalékos. Az amerikaiknak 20, a franciáknak 12 százalék jutott. A legtöbb vállalkozó Ausztriából jött a magyar gazdaságba.
