Abevallások szerint tavalyelőtt alig több mint tízezer mezőgazdasági kistermelő árbevétele haladta meg az egymillió forintot. Ez – a legalább 600-800 ezer kistermelői gazdaságot, s így akár másfél millió érintettet feltételezve – gyanúsan kis szám. Az agrártárcával közösen e felismerés késztette az adóhatóságot arra, hogy az őstermelői igazolvány idén januári bevezetésével fellibbentsék a fátylat a ködbe vesző agrárháttér-régióról. Az igazolvány kiváltása nem kötelező, de – féléves átmeneti idő után – adókedvezménnyel élni, agrártámogatáshoz jutni csak e passzus birtokában lehet majd.
Az okmány kiváltásához kapcsolódó technikai feladatokat a Magyar Agrárkamara intézi, a gazdajegyzők bevonásával. A regisztrálást végző térségi szervezetekbe december végéig kétszázezer igazolványt juttattak el; a többi februárban várható.
Az őstermelői igazolvány idei bevezetéséről meglehetősen későn döntöttek, így a nagyszabású akciót lóhalálában készítették elő. Így még javában tart a gazdajegyzők adószakértői továbbképzése is. A menet közben felmerülő, eddig már vagy félszáz nehezen megválaszolható kérdésről a pénzügyi tárca illetékeseivel konzultálnak a kamaraiak. Mészáros Gyula főtitkár szerint nem is a technikai lebonyolítással, hanem a tb-terhekkel lesz baj. Olyannyira, hogy ez szerinte – a szóba jöhető hatszázezer őstermelő közül – több tízezret tántoríthat vissza az “illegalitásba” vagy legalábbis a szürkegazdaságba. (Egy egymillió forint körüli árbevételű, átalányadózó állattenyésztőnek csak tízezer forintnyi vagy ennél is kevesebb adót kell majd fizetnie, ám tb-terhei a negyvenezer forintot is elérhetik.)
Az agrárkamarának egyébként – az oktatás, képzés, szervezés költségeivel – 30-40 millióba, a pénzügyi tárcának pedig 12-16 millió forintjába került eddig az őstermelői igazolvány.
