Az erre az évre kiszabott 75 milliárd várhatóan 1998-ra közel 82 milliárdra, 1999-re pedig majd 86 milliárdra nő. Mindenkori mértékét a lakáspolitikai koncepció megtárgyalása nyomán hozott kormányhatározat rögzíti, amely kimondja: a lakástámogatásra fordítandó költségvetési összeg a büdzsé adott évi főösszegének 4 százaléka.
Az idei összegből a tervek szerint 36,5 milliárd forintot fordítanak magánerős építkezésekre. E kereten belül kap helyet valamennyi központi támogatás, a lakásépítési kedvezmény 16 milliárdjától a mozgássérülteknek nyújtandó 2 milliárdon át a kamat- és törlesztési támogatás összesen 10,3 milliárd forintjáig. A további közel 40 milliárd forintból jut az önkormányzatoknak nyújtandó normatív támogatásra, illetve például a Honvédelmi és a Belügyminisztérium belátása szerint a fegyveres testületek lakásépítéseire is.
A különféle állami kedvezmények rendjében január elsejétől több változás is történt. A lakástakarék-pénztárak létrejöttével újfajta támogatás születik, egyúttal azonban egy másik megszűnik. Az immáron kihirdetett 28/1996-os pénzügyminiszteri rendelet értelmében január elsejétől többé nincs lehetőség ifjúsági takarékbetét nyitására. A már megkötött kölcsönszerződések és a létező betétszerződések esetén viszont továbbra is jár a törlesztési támogatás, már amennyiben a hitelintézettel szerződő fél kölcsönt vesz fel. (Erre a vonatkozó rendelet tavaly nyári módosítása értelmében a betétszerződés megkötésétől számított öt éven belül nyílik lehetőség.)
A lakástakarék-pénztáraknál elhelyezett betétekhez a költségvetés először jövőre nyújt támogatást, akkor a büdzsébe e célra előzetesen 4 milliárd forintot terveznek.
Ebben az évben két kísérleti program is beindul. A szociális lakásépítési programra a honatyák 100 millió forintot különítettek el a költségvetésben. Ez a kísérlet a rászorulóknak – hogy ki számít annak, azt a program kivitelezői a helyi önkormányzatokkal közösen döntik el – a piaci áraknál 20-30 százalékkal olcsóbban kíván lakásokat építeni. Ezt pedig oly módon gondolják elérni, hogy a rászorulók számára egyrészt minél több támogatási formát igyekeznek egybegyűjteni, a lakásépítési kedvezményeken túl például az önkormányzatoktól olcsóbb telket szerezve, másrészt az egyes munkálatokat illetően együttműködést akarnak kialakítani az építőanyag-gyártókkal, illetve a kivitelezőkkel. Az ily módon olcsóbban felépült lakások tulajdonjoga a lakóké lesz.
E programra tavaly két közhasznú társaság adta a fejét, melyek egyenként 20 millió forint támogatást kaptak működési költségeik fedezésére. Az említett százmillió forintból a Pénzügyminisztérium az év elején, pályázat útján, a működési költségek fedezésére támogatást nyújt. Érdeklődő bőven akad – mondják -, lakás azonban egyelőre csak néhány száz kerül tető alá e program keretében.
Beindul egy másik, régen várt kísérlet is, amely a köztudatban már jó ideje panelprogram néven szerepel. A lakások energiatakarékosabbá tételét célzó felújításokra 200 millió forint szerepel a költségvetésben. Mint ismeretes, erre a programra a német kormány által nyújtott félmilliárd márkás hitelből “tettek félre” 30 milliót. Az úgynevezett iparosított technológiával készült épületeknél a kamat kétharmadát az állam állja, így a lakóknak kevesebb mint 10 százalékos kamatot kell fizetniük; más lakóházak esetén a kamattámogatás mértéke 3-4 százalék.
