A kormány által decemberben elfogadott, a Parlamentben várhatóan áprilisban tárgyalandó jelzálogtörvénnyel még számos kérdésben kell dűlőre jutni. Tömpe István, a Jelzálog-hitelintézet Előkészítő Rt. elnöke szerint – amint az a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén elhangzott – a majdan legalább 3 milliárd forintos alaptőkével megalakuló földhitelintézetben az államnak 50 százalék plusz egy szavazatnyi tulajdonnal kellene részt vállalnia. A várhatóan még az első félévben létrejövő hitelintézetet 65 millió forintos alaptőkével készíti elő a Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Fejlesztési Bank, a Postabank, a Mezőbank és a Corvinbank tulajdonában álló társaság.
Az állami tulajdon aránya két-három év után – már csak a szükségessé váló tőkeemelések nyomán is – minimálisra csökken majd. Ahhoz pedig, hogy az intézmény valóban alkalmas legyen hosszú távú finanszírozásra, állami támogatás szükségeltetik, amelyet a magas infláció miatt az rt. kamattámogatás formájában szeretne megkapni.
Ugyanakkor, mivel a földeknek csupán ötödét művelik tulajdonosaik, a döntő hányad haszonbérlet, az utóbbival érintett földeket is alkalmassá kell tenni jelzáloghitel felvételére. Ennek alapfeltétele a haszonbérletek bejegyzése és e földek forgathatósága volna. Mindezek hiányában, valamint azért, mert a bankok eddig is jegyeztek be zálogjogot, az a 200 milliárd forintra becsült földérték, amelyre jelzáloglevelet lehetne kibocsátani, javarészt már “foglalt”. Így kezdetben mindössze húszmilliárd forintnyi föld állna a jelzáloglevelek “rendelkezésére”.
A földhitelintézet egyébként 50-300 hektáros földek “fejében” igyekszik majd 3-15 éves hiteleket nyújtani. Az első időkben Tömpe István másfél tucat hitelügyletre számít. Egyelőre azonban az is kérdéses, hogy milyen lesz a hitelintézet által kiadott jelzáloglevél minősítése – pusztán közelíti majd az állampapírokét, vagy ugyanúgy jegybankképes lesz, mint azok.
