ÉSZAK ÉS DÉL ELLENTÉTÉRŐL számolnak be az első kommentárok a GATT-utód Világkereskedelmi Szervezet (WTO) első miniszteri értekezletéről. A szingapúri tanácskozás témái között szerepel az információs technológia kereskedelmének liberalizálása, a munkavállalói alapjogok biztosítása, valamint az úgynevezett nemzeti elbánás kiterjesztése a fejlődő országokra. A kevésbé fejlett, “déli” országok attól tartanak, hogy az “északiak” – versenyelőnyük révén – végképp kiszorítják az olcsóbb termékeket és munkaerőt a világpiacról. Fazakas Szabolcs, a tanácskozáson részt vevő ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter úgy nyilatkozott: Magyarországnak érdeke a szabályozott világkereskedelem, nem szabad viszont feladnunk néhány területen elért kedvező pozíciónkat.
ELKÉSZÜLT AZ ELSŐ BRÜSSZELI JELENTÉSTERVEZET az EU-kérdőívekre adott válaszokról. Az Európai Bizottság illetékesei által fogalmazott dokumentum szerint csúszhat a keleti jelöltek csatlakozása az unióhoz. Az egykori szocialista országok közül az ezredfordulóig egyik sem lesz képes megfelelni az elvárásoknak – mutatnak rá Brüsszelben. A jelentés céloz arra, hogy a jogharmonizációban komoly lemaradások vannak. A bel- és igazságügy területén Szlovénia, Cseh-, Észt- és Lengyelország áll a legjobban az elvárások teljesítésében.
NYILVÁNOSSÁGRA KERÜLT AZ A SZAKMAI ANYAG IS, amelynek alapján a magyar ipari miniszter dönt a villanyáram különböző tarifacsoportjainak jövő évi emeléséről. Az árnövekmény a 600 kilowattóránál kevesebbet fogyasztó háztartások esetében a legjelentősebb, 27,78 százalékos. A javaslat még nem végleges, de azt a jövőben csak politikai, nem pedig szakmai okok miatt módosíthatják.
A BANKKONSZOLIDÁCIÓRÓL SZÓLÓ VIZSGÁLATI IRAT is borzolhatja a honi kedélyeket a következő napokban-hetekben. Másfél év után elkészült ugyanis a konszolidációt elemző parlamenti bizottság jelentése. A jelenleg egyetlen példányban lévő anyag valószínűleg januárban kerül a parlament és a szélesebb közvélemény elé. A miniszterelnök felkérésére a pénzügyi tárcának március végéig kell összeállítania a konszolidáció felelőseinek listáját. Egyesek úgy vélik: a hibák oka abban (is) keresendő, hogy a konszolidáció törvényi háttér nélkül zajlott.
AZ ÖNKORMÁNYZATOK MÁRIS VITATJÁK a kormány múlt heti döntését a vagyonjuttatásról. Az ÁPV Rt. egyedi megbízásokat köt a településekkel a részükre kiadandó 97,7 milliárd forintnyi vagyonról. A nézeteltérést az okozza, hogy egyes megyékben az önkormányzatok va-gyon-, másokban viszont lakosságarányosan kapják meg a jussukat. Az előbbi a kisebb, az utóbbi a nagyobb településeknek kedvez.
AZ INFLÁCIÓ JÖVŐRE 18 SZÁZALÉK LESZ – legalábbis ezt tűzte ki célul a jegybank. Ennek feltétele azonban, hogy a költségvetési hiány ne haladja meg a tervezetet, és a bérkiáramlás se legyen több 18 százaléknál. A Magyar Nemzeti Bank a még mindig magas inflációt az ár- és bérarányok átrendeződésével magyarázza.
A NÉPJÓLÉTI TÁRCA ÉLÉRE Kökény Mihályt, a tárca eddigi politikai államtitkárát jelölte Horn Gyula miniszterelnök. Kökény helyére Keller László szocialista képviselő lép. A rendszerváltás utáni páratlan lemondási hullám részeként véglegesé vált Sándor László, az Egészségbiztonsági Önkormányzat vezetőjének távozása.
