A múlt csütörtöki kormányülés után semmivé foszlottak a csalóka állampolgári remények: a kormány végül, a szakértői várakozásoknak megfelelően, megemelte a január elseje után érvényes energiaárakat. A külföldi kézbe került áramszolgáltatók képviselői azonban korántsem tűnnek elégedettnek.
A lakossági elektromos áram átlagosan 24,9 százalékkal, a lakossági földgáz pedig 18,8 százalékkal lesz drágább az új év első napjától. A távfűtés pontos fogyasztói ára egyelőre nem ismert: a kormánybejelentés 21,9 százalékos emelkedésről szólt, egyes sajtóértesülések szerint viszont a drágulás 15-20 százalék között lesz. Kormányvélemény szerint azért lehetett az augusztusi javaslathoz képest csaknem tíz százalékkel csökkenteni a mértéket (mármint az áram esetében, hiszen korábban 32-33 százalékos áram- és 20 százalékos gázáremelkedésről szóltak a híradások), mert a kormány most nem vette figyelembe azokat az árnövelő tényezőket, amelyekről még nem született törvény (eleddig nem fogadták el például az atomenergiáról szóló törvényjavaslatot). A vizsgálat eredményeképpen változtak a hatékonysági számítások: az állami tulajdonú villamosenergia-ipari cégeknek 8 helyett csak 4 százalékos lesz a nyereségük. A kormány ugyanakkor továbbra is garantálja a magánbefektetők 8 százalékos nyereségét – legalábbis így nyilatkozott a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára. A miniszterelnök felkérte az érintett minisztereket, hogy dolgozzanak ki javaslatot az áremelés kompenzációjára, továbbá a kormány jövőre 800 millió forintot biztosít az Energiatakarékossági Hitel Program beindítására.
Kormányvélemény szerint az is kedvezően hatott az árak alakulására, hogy múlt szerdán eredményesen egyeztettek a magántulajdonosokkal. A kormány az energiaipar résztvevőivel folytatott tárgyalásokon, tulajdonjogával élve, úgy határozott: csökkenti a tulajdonában lévő Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. és a társasághoz tartozó Országos Villamos-távvezeték (Ovit) Rt., valamint a Paksi Atomerőmű Rt. haszonkulcsát, azaz iparpolitikai okokból lemondott a tulajdonost illető haszon egy részéről.
A nagy, már privatizált áramszolgáltatók vezetői az áremelés kapcsán részben kétségeiket fejezték ki, részben viszont kivárnak, hiszen az őket érintő haszonkulcsot csak a nagykereskedelmi monopóliummal rendelkező MVM Rt. árainak ismeretében tudják kiszámolni.
A Magyar Energia Hivatal (MEH) ezen a héten elkészíti a januári áremelés konkrét, a lakosságra és az ipari fogyasztókra lebontott számait – ennek alapján születik majd meg az ipari miniszter rendelete. Lapértesülések szerint már eldőlt, hogy az ipari fogyasztóknak 23-27 százalékkal kell többet fizetniük a villanyáramért.
Megszülettek az első becslések is az áremelés várható inflációs hatásairól. A GKI Gazdaságkutató Rt. például úgy véli: az elfogadott mértékű energiaár-emelés nyomán 19-20 százalékos infláció várható jövőre – összehasonlításképpen egy 40 százalékos drágulás 20-21 százalékos inflációt okozott volna. Ugyanakkor számításaik szerint a kisebb méretű áremelés miatt két-három éven belül újabb energiadrágulás várható.
