A tőkemegfelelési mutató – mint a pénzintézetek helyzetének egyik legfontosabb jelzőszáma – a korrigált szavatolótőke és a korrigált súlyozott eszközök kockázati céltartalékkal csökkentett mértékének a hányadosa.
A mutató számítási módszerét és annak mértékét az 1988. évi Bázeli Konvergencia Egyezmény nyomán az EU országai is elfogadták, a Bázeli Bizottság ajánlása alapján. Az arányszám mögött egy szigorú tőkeszerkezet- és hitelkockázat-felmérés definíciója áll. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által kidolgozott mutató jelenleg a világ minden fejlett pénz- és tőkepiacú országában használatos, mint a hitelintézetek kockázatosságának mérésére szolgáló mutatószám. Az Unión belül a hitelintézetek tőkemegfelelését külön EU-direktíva szabályozza, annak érdekében, hogy az egyes tagországok megfelelő előírásai hasonlóak legyenek, s ezáltal egységes versenyhelyzet alakuljon ki valamennyi országban működő hitelintézet számára.
