Generális változásokra nem lehet számítani a gazdasági társaságokról szóló törvény most folyó felülvizsgálati munkálatai után. A generális sem változott, hiszen a kodifikációs bizottságot ugyanaz a Sárközy Tamás vezeti, akit a hatályban lévő alaptörvény atyjaként tart számon a közvélemény.
A változások várhatóan egy új, gazdasági társaságokról szóló törvényben öltenek majd testet, Sárközy Tamás szerint azonban a jogszabály felépítése, az alapelvek megmaradnak. Lényegében tehát egy régi-új törvény készül, amely a gazdaság változásaira reagál, és a jogon belül különösen a számvitelben és az értékpapírjogban kialakult belső ellentmondásokat helyesbíti. Jelentősebb változást a professzor az általános szabályokban, a részvénytársaságokról szóló részben, valamint a konszernjog területén tart indokoltnak.
Új társasági forma bevezetésére nem lehet számítani – a mostani lehetőségek alapvetően megfelelnek az igényeknek -, a meglévő formákon belül azonban lesz változás. Elképzelhető például, hogy az egyszemélyes kft. és rt. esetében megteremtik az alapítói felelősséget. Felmerült annak a lehetősége is, hogy kimondják: ne lehessen a korlátolt felelősségre hivatkozni, ha a cél az azzal való visszaélés. Sárközy óvott ettől a megoldástól, mondván: a joggal való visszaélés általános tilalma alapján a bíróságok ma is felléphetnek a korlátolt felelősséggel való visszaélés ellen. Ennek a társasági törvényben történő rögzítése esetén viszont tartani lehetne a korlátolt felelősség túl gyakori kiterjesztésétől.
Külföldi példák alapján felvetődött a közkereseti, valamint a betéti társaság jogi személyiségének megteremtése, azonban erre valószínűleg nem kerül sor. Az új törvény várhatóan lassú kihalásra ítéli viszont a közös vállalatokat, amelyekből a jogszabály hatálybalépésétől kezdve újat nem lehet majd létrehozni.
Lényeges változás a törzs- és alaptőke-minimumok tervezett felemelése: Sárközy a kft.-k esetében 3, az rt.-knél 20 millió forint körüli minimumot tartana elfogadhatónak. Kardinális változást jelentene, ha a cégek bejegyzését a bíróság nem visszamenő hatállyal, a társaságok létrehozásának időpontjára mondaná ki, hanem a bejegyző végzés időpontjára, s a működést csak ezután lehetne megkezdeni. Ezt a szabályt viszont csak akkor lehetne bevezetni, ha a cégbíróságok az összesen száz-ezer körüli ügyhátralékukat feldolgoznák. Gál Judit, az Országos Cégbírói Egyesület elnöke szerint az országos naprakészség megteremtéséhez mintegy 90 millió forintra lenne szükség. Gyorsíthatná az eljárást az is, ha a cégbejegyzéshez szükséges iparigazgatási kérdésekben a kamarák döntenének, s a cégbíróságokra csak a törvényesség vizsgálata maradna.
