Bizonytalan a sorsa annak a tulajdoni csomagnak, amelybe az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. az igazgatóság júliusi elvi döntése alapján az 50 százaléknál kisebb érdekeltségeit csoportosította volna, hogy azokat egyben értékesítse.
Az ÁPV Rt. új vezérkarának múlt heti bemutatkozásakor Kovács Árpád, az igazgatótanács (it) új elnöke megvizsgálandó rejtett “aknaként” említette többek között a kisebbségi portfólió ügyét is. Az elnök bizalmatlanságára egy híresztelés adhat okot. Eszerint ugyanis a kisebbségi tulajdonrészek csomagban történő értékesítése mögött valójában nem praktikus értékesítési szempontok, a privatizációs apparátus tehermentesítése avagy az ÁPV Rt. bevételi kényszere húzódik meg, hanem egy pénzügyi csoport burkolt feltőkésítése (Figyelő, 1996/31. szám). Az ominózus pénzügyi csoport problematikus tőkehelyzetével kapcsolatos híresztelések azóta sem csitultak, a kisebbségi portfólió esetleges értékesítése azonban immár aligha lesz megoldás erre a problémára. Már amennyiben lesz egyáltalán ilyen csomag, hiszen Kovács Árpád kijelentésébe az is belefér, hogy az it hatástalanítja az aknát, vagyis elveti elődje eredeti koncepcióját.
A vagyonkezelő holding apparátusa mindenesetre az előző it-határozat iránymutatásai alapján folytatja a döntés előkészítését. Ennek szellemében – az előkészítő munka részeként – szeptember 24-én megjelent egy ajánlati felhívás, amely 80 vállalatnál a még ÁPV Rt.-tulajdonban lévő, 25 + 1 százalék szavazatot el nem érő kisebbségi tulajdoni részesedésre vonatkozott. Ebben a felhívásban az ÁPV Rt. a birtokában lévő részvénycsomagokat, illetve üzletrészeket – kizárólag kézpénzért – vételre felajánlotta a többi tulajdonostársnak, azok tulajdoni hányadának arányában.
Az előrosta eredményeként a megadott határidőre – 15 napon belül – mintegy harminc válasz érkezett a privatizációs szervezethez. Ezek harmada változatlan feltételekkel fogadta el az ajánlatot, ami a kiírás alapján automatikusan adásvételt eredményez. A többi válasz vagy a kiírt feltételektől eltérő viszontajánlatot, vagy az ajánlatban közölt adatokra vonatkozó pontosítást tartalmazott. Az értékelőbizottság október végére áttekintette a beérkezett válaszokat, és azokat döntésre az it elé terjeszti. E rostálás után állhat össze a kisebbségi portfólió. (A zártkörű pályázatra a nyáron értesüléseink szerint a Dunaholding, a Postabank, a Kereskedelmi és Hitelbank, valamint a Kvantumbank lett volna hivatalos. Farkas László, az ÁPV Rt. illetékes ügyvezető igazgatója a Privinfó október 29-i számában már hat meghívott, tőkeerős befektetőt említett, ám lapunk kérdésére pontosította: még nincs – döntés híján nem is lehet – meg a meghívottak végleges köre.)
Amennyiben tehát megtörténik a kisebbségi portfólió-tender kiírása, akkor abba értelemszerűen már nem kerülnek bele azok a tulajdoni részek, amelyek a szeptember 24-én meghirdetett 80 vállalatból elkelnek. Egy esetleges kisebbségi portfólió-értékesítés során azonban – mindazon cégek esetében, ahol azt a gazdasági társaságokról szóló törvény, illetőleg az alapszabály előírja – az elővásárlási jog természetszerűleg tovább él. Azaz a többi tulajdonos sértetlenül gyakorolhatja ebbéli jogát. Az ajánlati ár pedig az lesz, amit a kisebbségi portfólió egészére legjobb ajánlatot tevő befektető a pályázat keretében – kifejezetten az adott cégbeli részesedésre – külön felajánl.
A kisebbségi csomag értékesítésekor a tervek szerint az összességében legjobb ajánlatot fogadnák el. A portfólió kifizetésekor a kárpótlási jegyek aránya nem haladhatná meg az ár 50 százalékát.
