A vonalkódtechnika alkalmazási aránya az azonosítási technikák között körülbelül 70 százalékos. Találunk azonban kereskedelmi példákat a rádiófrekvenciás azonosítás alkalmazására is.
A boltokban kapható árukra nyomtatott vonalkódok alapján a jobb üzletekben ma már hazánkban sem a pénztáros emlékezetétől “függ” az áruk ára. A bolt számára ennél is fontosabb, hogy a vonalkódos rendszerrel az értékesítési adatok percre készen, cikkelemes mélységben rendelkezésre állnak, s ennek alapján csökkenthető a készlet, gyorsítható az áru forgása. Vannak szinte teljesen gépesített boltok is a világban, amelyek szervezését a vonalkódra alapozták. Magyarul talán “ön-önkiszolgálásnak” nevezhetnénk azt az árusítási módot, amelyet hollandiai tapasztalatok alapján hamarosan 150 nagyáruházban vezet be egy nagy-britanniai ABC-hálózat. A rendszer lényege, hogy a boltba betérő törzsvevő belépéskor mágneskártyájával bejelentkezik, és magához vesz egy speciális hordozható vonalkódolvasó adatgyűjtőt, amelyet bevásárlókocsijára rögzíthet. Amikor leveszi az árut a polcról, elhúzza vonalkódját az olvasó előtt, s minden pillanatban láthatja az összesített árat is az adatgyűjtő szerkezet kijelzőjén. A bevásárlás végeztével az adatgyűjtőt visszateszi a helyére, s azonnal megkapja a blokkot. A pénztárnál már csak fizetnie kell. (A rendszert természetesen becsületes törzsvásárlóknak találták ki.)
Több helyütt alkalmazzák már a kereskedelemben is a rádiófrekvenciás azonosítást. Ennek lényege, hogy az árura egy kemény függőcímkét (transzpordert) helyeznek, amelyre elektronikus úton rögzítik a termék jellemzőit, például egy rádió típusát, gyártási számát, árát, s miközben a vevő elhalad a pénztárgép előtt, a beépített olvasóérzékelő automatikusan leolvas minden információt erről a speciális címkéről. Nem kell kipakolni az árut, a leolvasás menet közben történik, a kocsiban lévő összes áruról. Ez a címke egyben lopás elleni védelemként is szolgál, hiszen nem lehet a pénztárgépet megkerülve vagy eldugva kivinni az árut a boltból. E módszer ára azonban valószínűleg a majdani tömeggyártás idején is magasabb lesz a csomagolóanyagra nyomtatott vonalkódénál, ezért várhatóan csak a nagyobb értékű termékek vagy nagyobb csomagolási egységek azonosítására fogják használni.
