A különböző “sapkában” nyilatkozó szakértők meglehetősen eltérő becsléseket adnak a magyar informatikai szürke- és feketepiac nagyságáról. Valamiben azonban egyetértenek: az illegális elemekkel tarkított kereskedelmi módszerek az utóbbi két-három évben megszaporodtak.
Igencsak eltérő becsléseket hallhatott az Informatikai Vállalkozások Szövetségének szeptember végi menedzsertalálkozóján, aki figyelemmel kísérte a Feketegazdaság címmel rendezett kerekasztalvitát. Beck György, a Digital Magyarország vezérigazgatója szerint a hazai számítástechnikai piacon folyamatosan nő a feketegazdaság szerepe; tavaly a mintegy 100 milliárd forint legális forgalom mellett 22-25 milliárd forint értékű volt a feketekereskedelem, elsősorban a PC-k és a nyomtatók piacán. A vám- és áfa-bevételek kiesése mellett ennek az is következménye, hogy míg más országokban a márkás számítógépek mintegy kétszer annyiba kerülnek, mint a névtelen PC-k, nálunk, az illegálisan forgalmazott alkatrészek olcsóságának köszönhetően, a három-négyszeresébe. A márkás gépek iránti kereslet csökkenése igen érzékenyen érinti a multinacionális cégeket, és – különösen hálózati rendszereknél – a vevő sem biztos, hogy jól jár, ha a kevésbé megbízható no-name gépek közül választ.
Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka kifejtette, hogy már a feketegazdaság minősítése is nehéz a számítógép-kereskedelemben. A vám nélkül áthozott áru a fekete? A más néven vagy más vámtarifával elvámoltatott? Az alulszámlázott? A pénzügyőröket folyamatosan igyekeznek tovább képezni a gyorsan változó számítástechnikai áruk ismeretére. Arnold Mihály szerint az informatikai feketegazdaságról elhangzó figyelmeztetéseket, a számok nagyságát a szakmai konkurenciaharc is befolyásolja, és bizonyos esetekkel kapcsolatban az egyes számítástechnikusok szakértői véleménye is szöges ellentétben van egymással.
Pitti Zoltán, az APEH elnöke 15 milliárdnyira taksálja a rejtett gazdaságban keletkező informatikai forgalmat, a hardverre és szoftverre együttesen. Minárovits János, az egyik legnagyobb forgalmú magyar számítástechnikai cég, az Albacomp Rt. elnöke viszont minden előtte szólónál magasabb számokat említett: szerinte a processzorok 90, a memóriaegységek 95, a winchesterek 90, az alaplapok 60-70 százaléka nem legális úton kerül be az országba. A forgalomba hozott no-name kategóriájú PC-k 90 százaléka ilyen alkatrészekből épül fel. Minárovits János szerint a magyar hardverpiac 70 százaléka “szürke” vagy “fekete”. A hardverpiac bomlása három éve kezdődött – akkoriban jelentek meg az irreálisan alacsony alkatrészárak -, és nagy lökést adott a folyamatnak a vámpótlék tavalyi bevezetése.
A vita során elhangzottakból még két megjegyzést érdemes felidézni. Az egyik szerint – PC-kereskedő cégek vezetői mondták – ha a feketekereskedelem aránya ekkora, akkor gazdaságszabályozási anomáliák is vannak a háttérben; például, ha a korszerű technikára kivetett vámtételek kisebbek lennének, akkor a feketeforgalom is csökkenne vagy megszűnne. A másik megjegyzés egy állami hivatal vezetőjétől ered. Szerinte tíz évvel ezelőtt – akkor még a COCOM miatt – is illegális úton jutott az országba a hardver mintegy 80 százaléka. Az pedig már csak a vita utáni “privát” beszélgetésekben hangzott el, hogy a tíz évvel ezelőtti “ügyesek” akkoriban gyűjtötték a tőkét mai, legális kereskedéseikhez.
