Gazdaság

VÁLLALATI BELSŐ HÁLÓZATOK – Indul a telefonvonat

A közüzemi költségek folyamatosan emelkednek, s ez rontja a cégek tevékenységének gazdaságosságát. Így érthető, ha az eddiginél jobban odafigyelnek kiadásaikra. Ezek között az élen áll a távközlési költség, amelyet a belső kommunikáció ésszerűsítésével is igyekeznek lefaragni.

Az ország egyik legnagyobb belső vállalati távközlési hálózatát a Mol Rt. tulajdonában lévő Mol Telecom működteti. Az 1994 januárjában létrehozott társaság privatizációját az anyacég 1996-ra tervezte. A szándék az volt, hogy a részvények felét új, tőkeerős tulajdonos kezébe adják, ám a magánosítás egy-előre késik, így a Mol Telecom most még a nagyvállalat kutatás-termelési ágazatához tartozik.

A Mol hírközlési hálózata 80 százalékban rézkábelekből áll. A távkábelek hossza 6000, a helyi kábeleké 500 kilométer. A távkábeleket a társaság a gáz- és olajvezetékek védősávjaiban helyezte el, így azok egyúttal a technológiai irányítási rendszert is kiszolgálják. A kábeleken üzemelő analóg, úgynevezett vivő-frekvenciás rendszer kapacitása 12, 120 és 300 csatorna. Ez a hálózat teszi használhatóvá a távhívó rendszer központjai közötti átviteli utakat, a pont-pont közötti távbeszélő- és adatátvitelt.

A Mol az utóbbi időben fogott hozzá a rézkábeles hálózat digitalizálásához. A digitalizált szakaszokra 2 Mbit/szekundumos Ericsson és SAT PCM rendszereket telepített. A Mol Telecom a digitalizálás mellett megkezdte az optikai hálózat kialakítását is. Ennek nyomvonala az év végére a tervek szerint eléri a 600 kilométert. Az optikai kábelek Pirelli és Siemens gyártmányúak, rajtuk PDH (34 Mbit/sec) és SDH (155 Mbit/sec) átviteltechnikai rendszerek (SAT, Siemens és Ericsson) üzemelnek.

A digitalizálással párhuzamosan a telefonközpontokat is folyamatosan lecserélik. (Jelenleg AT&T Definity, Ericsson MD 110-es és néhány BHG EP központ üzemel. A Mol teljes rendszerén egyébként összességében 14 ezer mellékállomás van – ezek közül már több mint 10 ezer kapcsolódik digitális központokhoz.) A tervek között szerepel a gerinchálózat és az előfizetői hálózat fejlesztése, a speciális szakismereteket igénylő szénhidrogén-ipari rendszerek alkalmazása. A fejlesztésnél fontos szempont, hogy a hálózat a jövőben a mainál több értéknövelt szolgáltatásra legyen képes.

A Mol hálózatát a hozzá, illetve érdekeltségi körébe tartozó vállalatok is használják. Mivel azonban a hálózat – kiépítési és üzemelés módjából következően – szinte az egész országot átszövi, érthető, hogy a Mol Telecom szándékában áll a terjeszkedés, a külső piaci (üzleti, lakossági) lehetőségek megszerzése is.

A közelmúltban a MÁV Rt. és a Unisource nevű páneurópai távközlési óriás szándéknyilatkozatot írt alá vegyes vállalat alapításáról, amihez a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Rt. és a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) is csatlakozott. A végleges szerződés megkötéséig várhatóan mások is társulnak majd, hogy közösen hozzák létre a magyar közlekedési vállalat kommunikációs hálózatát.

A Tantuszban elsőként (1996. április 25-én) adtunk számot arról, hogy a MÁV belső távközlési hálózata a második hazai alaphálózattá válhat. Ez a lehetőség komoly fejtörést okozhat a versenytársaknak, különösen, ha – mint hírlik – az országos koncessziósnak (a Matávnak) esetleg valóban hamarabb megszűnik a közcélú távközlésben ma még meglévő monopóliuma. A második alaphálózat lehetséges kiépítői között a MÁV mellett az MVM-et és a Molt szokás emlegetni külön-külön, de akár együtt is.

Korábban Kálnoki Kis Sándor, a MÁV elnöke úgy nyilatkozott, hogy a Mollal és az MVM-mel is folynak tárgyalások, de a tavasszal ezek éppen szüneteltek. A MÁV valószínűleg nem tudta kivárni a tárgyalások végkifejletét, ezért lépett egyedül, megelőzve konkurenseit – akiknél mellesleg mostanában az elbizonytalanodás jelei tapasztalhatók.

A Mol a korábbi szándékokkal ellentétben egyelőre nem akarja eladni távközlési cége, a Mol Telecom tulajdonának 50 százalékát, pedig a hírek szerint erre vevő lehetett volna az AT&T, illetve több észak-európai távközlési cég is. Ezek az északiak mellesleg a Mol tulajdonostársai a Pannon GSM-ben, amelynek svéd tulajdonosai, a Telecom Telia és a holland PTT egyben a Unisource alapítói. A Telia és a PTT 1992-ben hozta létre a Unisource-ot, amelyhez 1993 júliusában csatlakozott a Swiss Telecom PTT, majd 1995 augusztusában a Telefonica of Spain is.

Az MVM távközlési tervei során szintén a holland partnerről lehet hallani – két magyarországi helyi telefontársaság tulajdonosai, a francia CGE és az amerikai Citizens Utility mellett. Mindezek után talán már nem is meglepő, hogy a CGE is Unisource-partner, mivel a Unisource és a CGE 1995 májusában alapította meg a Franciaországban tevékenykedő SIRIS-t, amelyben 50,01 százalékos tulajdonos a CGE, 49,99 százalékban pedig a Unisource.

Az előbbi összefonódások után szinte természetesnek tűnik, hogy az AT&T is partnere a Unisource-nak, a páneurópaiak ugyanis 1994-ben 20 százalékos tulajdont szereztek a WorldPartner nevű társaságban, amely viszont addig az AT&T, a KDD és a Singapore Telecom tulajdonában állt. E társulással a Unisource üzemelteti az európai WorldSource szolgáltatást. Végül, hogy a helyzet kicsit még bonyolultabb legyen, a Unisource és az AT&T létrehozta az Uniworld-öt is, amely ugyancsak Európában nyújt szolgáltatásokat az adatátviteltől egészen a műholdas lehetőségekig. A MÁV lépése tehát nem véletlenül kavarta fel a kedélyeket; értesüléseink szerint a további bejelentések szeptemberre várhatóak. Ekkor akár újabb társaságok is csatlakozhatnak a “telefonvonathoz”, s a finanszírozás és az ütemezés kérdései is kiderülhetnek.

Ami a forrásokat illeti, elképzelhetőnek tűnik, hogy az új társaság kikerül a MÁV berkeiből, a MÁV-nak elegendő abba a meglévő távközlési infrastruktúráját bevinni, és így nem kell ténylegesen részt vennie a finanszírozásban. Ehhez még hozzátartozik, hogy a MÁV hálózatépítési tenderén (3000 km optikai hálózat) a tavaszi információk alapján a Siemens lesz a befutó – és a tender része volt a finanszírozás biztosítása is. Ezzel a tenderrel párhuzamosan futott az informatikai fejlesztésre vonatkozó pénzügyi tender is. Itt az ICL látszik nyerőnek.

Szakértők szerint a MÁV mai 600 kilométeres optikai hálózata 2-3 év alatt megnövelhető 3000 kilométerrel, a MÁV jelenlegi létesítményeit pedig – hiszen többségükben állomásokon vannak – beviszik a rendszer végpontjain a településekre – mindezt Unisource-, Siemens-, ICL-, netán AT&T-, Uniworld-háttérrel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik