Clinton amerikai elnök bejelentette: aláírja azt a törvénytervezetet, amely felszámolja a roosevelti New Deal alapján 60 éve kiépített amerikai jóléti-ellátási rendszer kereteit.
Az elnök döntése kisebbfajta belpolitikai fordulattal ér fel, hiszen előzőleg kétszer is megvétózta a republikánusoknak a mostanitól nem sokban különböző elképzelését.
A javaslat többek között szakít azzal a hat évtizede lefektetett alapelvvel, amelynek értelmében szövetségi készpénzsegélyben részesülhet minden rászoruló állampolgár. A tervezet a jövőben az egyes szövetségi államokra bízná a segélyprogramok zömének kezelését, a washingtoni kormányzat pedig évente egyösszegű támogatásban részesítené azokat. A kiadások visszafogásával a következő hat évben 55 milliárd dollárt kívánnak megtakarítani a korábbi előirányzatokhoz képest.
A törvénytervezet kimondja, hogy a szövetségi juttatásokat legfeljebb öt évig folyósíthatják, és a támogatásban részesülők két év után kötelesek munkába állni (saját forrásaikból azonban az államok továbbra is nyújthatnak segítséget a rászorulóknak). A javaslat jelentős mértékben megnyirbálja a legális (de nem amerikai állampolgárságú) bevándoroltaknak adható juttatásokat, és hasonlóképpen drasztikus csökkentést helyez kilátásba az élelmiszer-utalványok szétosztásánál, az egészségügyi támogatásoknál. A csökkentések kiváltképpen a szociális segélyhálózat alappillérét adó jegyrendszert érintik, hiszen csaknem 30 milliárddal kevesebbet akarnak erre az ellátási formára költeni.
A törvénytervezet egyeztetését a kongresszus a múlt hét elején fejezte be, miután a szenátusi és a képviselőházi változat több részletben eltért egymástól.
A napokban nyilvánosságra hozták a legfrissebb amerikai konjunktúraadatokat. A második negyedévben a GDP 4,2 százalékkal bővült a 2 százalékos első negyedév után, ám az elemzők többsége úgy véli, hogy a gazdaság lendülete a következő hónapokban fékeződni fog. Ennek első jeleként a National Association of Purchasing Management által közzétett, az ipari termelést tükröző index a júniusi 54,3 százalékról 50,2 százalékra zuhant vissza. Ezzel párhuzamosan lassul a raktárkészletek feltöltése: júniusban ez még 17,6 milliárd dollárral járult hozzá a GDP-hez, az elmúlt hónapban viszont már csak 13,3 milliárdot jelentett.
Az infláció nem ad okot aggodalomra, az első negyedév 2,3 százaléka után a másodikban 2 százalékos volt a drágulás. Eközben a háztartások fogyasztása 3,7 százalékkal bővült, ami a megtakarítások csökkenésével járt együtt. A családok az előző negyedév 4,8 százalékával szemben adózás utáni jövedelmüknek csak 4,3 százalékát tartalékolták.
Az elemzők a gazdasági lendület egyértelmű lassulására számítanak, előrejelzéseik szerint a következő negyedévben 3 százalékos lesz a GDP gyarapodása.
