A határidős devizapiacok forgalmának felfutásával lehetővé vált az utóbbi hónapokban, hogy az elszámolóház, illetve mind a két tőzsde jelentékenyen csökkentse a felszámított jutalékait.
Az egységesítés keretében július elsejétől tovább csökkentette a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (Keler) a határidős piaci jutalékait, így a Budapesti Árutőzsdén (BÁT) és a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) kötött üzletek után azonos arányban kötelesek a brókercégek díjakat fizetni az elszámolóháznak. Az üzletelés feltételeiben ennek ellenére még jelentős eltérés mutatkozik a tőzsdék által felszámított, illetve fel nem számított díjakban. A BÁT-on 35 forintot kell fizetni kontraktusonként a brókereknek, a BÉT nem kér jutalékot. Amíg az Értéktőzsde elsősorban a magas tagdíjakból fedezi a működési költségeit, az Árutőzsde a forgalom után felszámított jutalékokból. Az eltérő díjazás ellenére a befektetők továbbra is előnyben részesítik likviditása miatt a BÁT-ot, amit a mintegy tízszeres forgalma támaszt alá. A day-trade, azaz az egy napon belül nyitott és lezárt kontraktusok 10 forintos díja a BÁT-on a napi spekulációknak még teret enged, de gátat vet a piac manipulálásának. A brókercégek által felszámított jutalékok lényegében megegyező mértékűek mind a két tőzsdén. A megbízás nagyságától függően az árfolyamérték 1-2 ezreléke.
A BÁT, illetve a BÉT szabványosított származékos piaca (futures) mellett ritkán hallani az egyedi megállapodásokon nyugvó – határidős bankközi piac (forward) sajátosságairól, ahol a pénzintézetek egymás közötti üzletelése mellett a bankok nagyobb ügyfeleik számára is hajlandóak megbízásokat teljesíteni. A forward ügyletek alapegysége általában egymillió dollár, vagy ezzel hasonló értékű deviza. (Néhány treasury-nél százezer dollár.) Mivel a BÁT-tal és a BÉT-tel ellentétben nincsen napi elszámolás, az alapletét mértéke 2-3 százalék helyett az árfolyamérték 5-10 százaléka. Jutalék helyett a bankok általában a vételi és az eladási áraikba számolják bele a költségeiket. A brókercégen keresztül kötött üzleteknél fix díjat számol fel a közvetítő, ami egy egymillió dolláros pozíció nyitásánál hozzávetőleg 15-20 ezer forintot tesz ki.
A bankközi piac előnyei a szabványosított származékos piacokkal szemben főként a délutáni “nyitva tartás”-ban, és a szűkebb marzsban rejlik. Amíg a tőzsdéken a vételi és eladási árfolyamokban a tőzsde és a Keler jutaléka is benne van, ennek hiányában a bankközi piacon hozzávetőleg 20-30 fillérrel kisebb a marzs. Ez elsősorban a pozíciók kényszerű zárásakor jelent előnyt, mivel lényegesen kisebb veszteséggel tehetik meg a befektetők.