Egyetlen nap alatt lejegyezték a Magyarországon kibocsátott első külföldi értékpapírokat: a francia Cofinec SA részvényeit. A tranzakció az első látásra magasnak tűnő kibocsátási ár ellenére sikerrel kecsegtet.
A Cofinecet az olasz De Benedetti család neve által fémjelzett Cerus befektetési holding 1989-ben hozta létre Párizsban, a közép- és kelet-európai változásokkal megnyíló üzleti lehetőségek kiaknázására. Hogy nem számoltak rosszul, arról egyebek mellett az elmúlt hetekben lezajlott külföldi, illetve az első, hétfői jegyzési nap után azonnal lezárt hazai értékpapír-kibocsátás eredményei győzhetik meg a kételkedőket.
A Cofinec sikerének legfőbb titka, hogy az elmúlt hat évben folyamatosan építette ki hídfőállásait az addig szinte érintetlen közép-európai csomagolóanyag-piacon. 1990-ben a kecskeméti Petőfi Nyomda részvényei felének megszerzésével indított. Részesedése itt ma már meghaladja a kilencven százalékot, csakúgy, mint az 1992-ben 57 százalékban megvásárolt békéscsabai Kner Nyomdában. A francia társaság árbevételének túlnyomó részét e két magyarországi vállalkozás termeli. Mindkettő főprofilja a kartondoboz-gyártás, de emellett címkék, hajlékony falú csomagolóanyagok és különböző nyomtatványok előállításával is foglalkoznak.
A cseh csomagolóanyag-iparban a Cofinec 1993-ban a Krpa nevű papírgyárral közösen alapított Krpaco révén jelent meg. A csoport – ugyancsak kartondobozelőállítással foglalkozó – csehországi leányvállalatának fejlesztése érdekében a Cofinec szeretné kivásárolni cseh partnerét. A nemzetközi részvénykibocsátás másik célja a csoporthoz tartozó negyedik termelő egység, a néhány héttel ezelőtt zöldmezős beruházás keretében megnyílt Cofinec Polska tevékenységének bővítése.
A nemzetközi vezető szervezők, a Baring Brothers és a Creditanstalt Investment Bank túljegyzési opcióját is figyelembe véve összesen legfeljebb 920 ezer darab, 220 frankos árfolyamon kibocsátott új Cofinec-részvény ellenértékének további felhasználási lehetőségei közé tartozik a kisebbségi tulajdonosok kivásárlása a két magyar leányvállalatból, valamint a társaság adóságállományának csökkentése. Az említett mennyiségből a magyar befektetők mindössze kilencvenezer részvényre szóló letéti igazolást jegyezhettek, melynek kétharmadára a magánszemélyek élveznek allokációs előnyt. Ők “csupán” másfélszeresen jegyezték túl a Cofinecet, szemben a számukra felkínáltnál négyszer nagyobb mennyiségre igényt tartó hazai intézményi befektetőkkel.
A papír kibocsátási ára a tervezett idei eredménnyel számolva 14-15-ös P/E (árfolyam/egy részvényre eső nyereség) értéket mutat, ami valamivel magasabb a 12,5-es magyar ipari átlagnál. Elemzők szerint azonban a különbséget indokolja, hogy a számítások alapját képező eredmény francia frankban jelentkezik, így mentes a hazai infláció hatásától. A mutató nyugati iparági átlagnak megfelelő értéke másrészt a Cofinec komoly kelet-európai növekedési lehetőségeinek köszönhető. A tavaly mintegy 140 millió dolláros árbevételt elért, Bécsből irányított társaságnak ugyanis az a stratégiája, hogy követi kelet-európai hódító útjukon a fogyasztási cikkeket gyártó nyugati cégóriás-üzletfeleit, mint amilyen például a Coca-Cola vagy a Philip Morris. Így a következő években a várakozások szerint jóval a nyugati növekedési ráta felett bővülő kelet-európai gazdaságokban jelentős növekedési lehetőségek nyílhatnak meg számára.
A Londonban e hét elején 47 dolláros áron forgó letéti igazolások budapesti tőzsdei premierjét július első felében remélik a hazai forgalmazók. Ennek megvalósulásához a devizahatósági és az értékpapír-felügyeleti engedélyen túl a tőzsdei bevezetési szabályzat módosítására is szükség volt, hiszen a letéti igazolások az irányadó magyar jog szerint egészen mostanáig nem is számítottak értékpapírnak. Ezen a problémán mára sikerült túllépni, a tulajdonosokat esetleg megillető osztalék adózásával kapcsolatban azonban még akadnak kérdőjelek. Azt sem árt tudni, hogy a Cofinec részvényeire a Bank of New York által kiállított letéti igazolások csak a tulajdonosi jogosítványok közvetett gyakorlására adnak lehetőséget: az osztalék felvételét és a közgyűlésen való részvételt ugyanis a tulajdonosok megbízásából a mindenkori letétkezelő bank gyakorolja.
A letéti igazolásokkal való kereskedés értékpapírszámla-egyenlegek mozgatásával zajlik majd. Ez azonban – ígérik a forgalmazók – minden korábbinál gördülékenyebb lesz, hiszen a magyar Központi Elszámolóház és Értéktár a tranzakciók lebonyolítása érdekében – egy magyar elszámolóbank segítségével – közvetlen kapcsolatba lép vezető európai társintézményeivel.
