Gazdaság

PÉNZÜGYI FELÜGYELETEK – Három a magyar igazság

A pénzügyminiszter mégsem javasolja a három pénzügyi felügyelet összevonását – az erről szóló, a Gazdasági Kabinet által is támogatott javaslatról a végső szót a csütörtöki kormányülés mondja ki. A pénzügyi tárca és az ÁPV Rt. között viszont már aláírták a konszolidált bankokban lévő állami tulajdonlásról szóló megállapodást.

Még fél évig sem élt az a javaslat (Figyelő, 1996/3. szám), amely a három pénzügyi területet (banki, biztosítási és értékpapír) felügyelő szerv összevonására vonatkozott. Az ennek érdekében az elmúlt hónapokban végzett intenzív munka ugyanis azzal zárult, hogy célszerű ismét átgondolni ezt a kérdést – jelentette be kedden Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium (PM) közigazgatási államtitkára. Az elemzések alapján az illetékesek arra jutottak, hogy a szereplők és a termékek még nem annyira sokoldalúak, a piaci és az intézményi fejlesztés pedig nem ért el olyan szintet, ami indokolná, hogy kizárólag egy szervezet lássa el a pénzügyi felügyeletet. Ezért – ha erre a kormány június 6-i ülésén is áldását adja – összevonás helyett a felügyeletek vezetőiből, valamint külső szakértőkből úgynevezett koordinációs bizottság jön létre, amelynek feladata mindenekelőtt a felügyeletek tevékenységének összehangolása, illetve a szabálymódosításokra való javaslattétel lenne.

A május utolsó napjaiban született másik megállapodásban a PM az ÁPV Rt.-t bízta meg a konszolidált bankok (MHB, K&H, Mezőbank, Takarékbank) állami tulajdonosi jogainak gyakorlásával (amin a vagyonkezelést, valamint a napirenden lévő privatizációk előkészítését és lebonyolítását kell érteni). Ez Draskovics értelmezésében azt jelenti, hogy a bankok működését meghatározó kérdésekben (üzletpolitika, üzleti tevékenység, stratégia, az igazgatóságok személyi összetétele, a vezérigazgatók jelölése, a privatizációs stratégia) a pénzügyminisztert vétójog illeti meg. A közigazgatási államtitkár szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a Budapest Bank privatizációjakor a stratégia kialakításánál és a döntésnél egyszer már jónak bizonyult az együttműködés a PM és az ÁPV Rt. között. Mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy a jövőben határozottabb lesz az állam tulajdonosi magatartása a bankszektorban. Ez egyúttal utalásként is felfogható az elmúlt egy év eseményeire, amelyben egyébként – a tavaly elfogadott privatizációs törvény alapján – a konszolidált bankok a pénzügyi tárcához, míg a többi bank részvényei kivétel nélkül az ÁPV Rt.-hez kerültek.

Draskovics Tibor megerősítette, hogy a kormány e heti ülésének napirendjén szerepel az új hitelintézeti, valamint az értékpapírtörvény tervezete. A lakás-takarékpénztárakról készített indítvány ellenben – a lakáskoncepcióval együtt – előreláthatólag csak e hónap végén kerül a miniszterek elé, ám kedvező fogadtatás esetén még a nyári szünet előtt beterjeszthetik a Parlamentnek. A jelzáloghitel-intézetek alapítását lehetővé tevő jogszabálygyűjteménnyel viszont legkorábban is csak ősszel foglalkozik a Horn-kabinet. Alkalmasint az említett törvénytervezetek elfogadásával befejeződhet a széles értelemben vett pénzügyi rendszer újrakodifikálása, egyszersmind megteremtődnek a modern pénzügyi rendszer jogi alapjai.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik