A Dunaholding részvényeinek tőzsdei áralakulása általában inkább a magas kockázatot is kedvelő befektetők számára nyújt kihasználható előnyöket. A cég részvényeinek árfolyamát – részben a nehezen átlátható csoporton belüli kereszttulajdonlások, részben a minimális tőzsdei likviditás következtében – erőteljesen befolyásolja a Dunaholding menedzsmentjének szándéka.
Az idei év emelkedő árfolyam-tendenciája igencsak alacsony tőzsdei forgalom mellett valósult meg, így igazából arra lehet építeni, hogy a Dunaholding 600 százalékos – két részletben fizetendő, összesen 1 milliárd 128 millió forint névértékű papírt érintő – tőkeemelése mellett a jelenlegi 700 százalék feletti tőzsdei ár tartós maradhat.
A Dunaholding esetében feltehetően nem lesz jelentős hatással az árfolyamra a lassan szokásjoggá vált 40 százalékos osztalék 7 százalékra csökkenése sem, hiszen a valószínűsíthetően csekély közkézhányad miatt ez feltehetően nem okoz majd nagyobb tra-gédiát. Nagyobb gondot okozhat a Dunaholding-csoport számára a külföldi intézményi befektetőket esetleg elriasztó, korlátozó 1995-ös könyvvizsgálói mérlegaudit. (Az auditor két dolgot kifogásolt, egyrészt egy 170 milliós, a tőketartalék terhére megvalósított kifizetést a társaság érdekeltségébe tartozó Gordiusholding Rt.-nek, másrészt a befektetések értékvesztésének el nem számolását – Napi Gazdaság, 1996. május 29.) Ez különösen a társaság befektetéseinek értékelésével kapcsolatban hozhat befektetői kérdéseket a jövőben.
