A tervek szerint 800 ezer forintban rögzíti az egy lakás felújítására adható hitel maximális összegét a Pénzügyminisztérium, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium várhatóan két héten belül megszülető közös rendelete. Ez azt is előírja, hogy a hitel összege legfeljebb a költségek 75 százalékáig terjedhet, azaz a korszerűsítésben negyednyi önrészt kell vállalnia a kölcsön felvevőjének. Az más kérdés, hogy a paneltelepeken jobbára az alacsonyabb jövedelműek laknak, akik korántsem biztos, hogy a felújítási költségek rájuk eső részét elő tudják majd teremteni. S hiába viszi fel a felújítás – lakónegyede válogatja, mennyivel – a négyzetméterárakat, a bentlakók zöme valószínűleg nem vethet számot az effajta piaci lehetőségekkel.
A hitelből elvégezhető munkák körét a hő- és fűtéstechnikai rendszerek korszerűsítésében szabja meg a rendelettervezet. Az utóbbira, azaz a kazánok, fűtési rendszerek fejlesztésére, beszabályozására azonban csak akkor kerülhet sor, ha a falak, a nyílászárók, a födémek szigetelése, tömítése megfelel az érvényes hőtechnikai szabványoknak. Ha nem, először ezek felújításán a sor. A rendelet a hitelből ugyanakkor – járulékos tevékenységként – a szennyvízelvezető rendszerek, az úgynevezett strangok felújítására is lehetőséget ad. Mindehhez azonban a hitel majdani felvevőinek először is a tervezői névjegyzékben szereplő szakértő által készített részletes dokumentációval kell elhalmozniuk azokat a kilétüket egyelőre fel nem fedő kereskedelmi bankokat – az OTP Bank neve már jó ideje nyílt titok -, amelyek a hitelnyújtásban részt vesznek majd.
