A két évvel ezelőtt felújított lehetőséget követően mára kis híján megkétszereződött a magyarországi hitelszövetkezetek száma, miközben a rendelkezésükre álló tőke összege is dinamikusan nőtt. További fejlődésüket azonban a kissé rideg szabályozási környezet akadályozza.
A hatályos pénzintézeti törvény értelmében – a részvénytársasági és a takarékszövetkezeti forma mellett – hitelszövetkezetként is alapítható takarékpénztár. A hitelszövetkezet valaha Magyarországon is elterjedt formája volt a mezőgazdasági termelés finanszírozásának: a századfordulón számuk a kétezret is meghaladta. A hitelszövetkezeteknek Roosevelt elnök New Dealjében is fontos szerep jutott, és a különböző hitelszövetkezet-hálózatok ma is farmerek tízezreit segítik az Egyesült Államokban.
Nálunk, több mint négy évtizedes szünet után, két évvel ezelőtt jelentek meg az első fecskék: egy győri, egy hevesi, egy debreceni és egy sopronkövesdi hitelszövetkezet. Létrejöttükkel egy időben megalakult a Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja (HBA) is, ami törvényi feltétele volt működésük engedélyezésének. A négy hitelszövetkezet együttes tőkéje ekkor 160 millió forintot tett ki.
A HBA-nak ma már hét tagja van, a náluk elhelyezett betétekre az Alap egymillió forintig nyújt garanciát. A HBA nem hatóság, intézményvédelmi jellegéből adódóan azonban a hitelszövetkezetek működésére is ügyel: ha netán valamelyik tag működési kockázatai veszélybe sodornák a többieket, az illető hitelszövetkezet kizárható az Alapból. Ennek veszélye azonban még egyetlen alkalommal sem merült fel.
Törvényi előírás, hogy a hitelszövetkezet tagjai között többségben kell lenniük a természetes személyeknek. Az egy tag-egy szavazat elv miatt a tőke nagyobb részét adó cégek így elvben hátrányos helyzetbe kerülhetnek, ám a hozzájárulások arányában meghatározott hitelezési limiteknek köszönhetően érdekeik a gyakorlatban nem sérülnek. Sőt: a bankokban megszokottnál gördülékenyebb ügyintézésre, a közvetlen érdekeltségen és a személyes kapcsolatokon alapuló bizalomra számíthatnak.
A hitelszövetkezetekre a bankokhoz hasonló szigorú tartalékolási szabályok vonatkoznak, minimális alaptőke-követelményük viszont csupán 25 millió forint. Csak tagjaik körében folytathatnak pénzintézeti tevékenységet, amely esetükben alapvetően betétgyűjtésből és hitelezésből áll. A kihelyezett hitelek összege általában 50 ezertől 3 millió forintig terjed. A kisebb – rendszerint százezer forint alatti – fogyasztási hitelek mellett a nagyobb összegek (ma még) szinte kizárólag a mezőgazdasági termelést finanszírozzák.
Az összesen hat munkatárssal dolgozó HBA a tagok negyedéves befizetéseiből tartja fenn magát: az intézményvédelmi díj a mérlegfőösszeg egy ezreléke, a betétbiztosítási díj pedig az alap által biztosított betétösszeg két ezreléke. Az alap működését héttagú igazgatóság és öttagú felügyelőbizottság irányítja. Ezek tagjait a két évvel ezelőtt létrejött hitelszövetkezetek három évre választották meg, így a május 28-i közgyűlésen a később létrejött hitelszövetkezetek még nem választhattak saját delegáltakat. A tavalyi volt az újonnan alakult magyarországi hitelszövetkezetek első teljes üzleti éve, amelyet az alapvetően nem nyereségorientált szervezetek kielégítő eredménnyel zártak.
Az egykori Soproni járás területén működő sopronkövesdi Széchenyi Hitelszövetkezet két évvel ezelőtt a minimálisan szükséges 25 milliós alaptőkével jött létre, ennek összege mára 1,2 millióval nőtt. Az akkori 42 tag helyett ma 150-et számlálnak. Ebből csupán tizenhárom jogi személyiségű: köztük találjuk a volt járás valamennyi mezőgazdasági szövetkezetét és néhány kisebb társaságot. A hitelszövetkezet megalakulása óta 40 millió forint betétet gyűjtött, pénze 15 százaléka készpénzben, 30 százaléka állampapírban, 55-60 százaléka pedig kihelyezett hitelekben található.
A hitelszövetkezet tagjai 30 százalék körüli hitel- (ennek meghatározását adósminősítés előzi meg) és 23 százalék körüli betéti kamatra számíthatnak. A gazdálkodói hitelek futamideje rendszerint 3 és 9 hónap között mozog, alkalmazkodva a mezőgazdasági termelés előfinanszírozási igényéhez. A magánszemélyeknek nyújtott fogyasztási hitelek futamideje viszont egy év. A hitelszövetkezet – társaihoz hasonlóan – nemrég kérte a bankszámla-vezetési jogosultságot is, amelyhez komoly reményeket fűznek. A kamatszint általános csökkenésével ugyanis a hitelszövetkezetek rákényszerülnek tevékenységi körük bővítésére.
A hét létező hitelszövetkezetből hat a mezőgazdaságban tevékenykedik, a legutóbb bejegyzett Általános Közlekedési Hitelszövetkezet viszont a közlekedési ágazatban igyekszik eredményt felmutatni. A 36 Volán társaság által létrehozott szervezetnek 120 magánszemély is tagja: ők mindannyian Volán-alkalmazottak.
A hitelszövetkezet munkáját irányító Kovács János ügyvezető igazgató lapunk kérdésére hangsúlyozta, hogy úttörő szerepet vállaló cége a későbbiekben esetleg más ágazatokban is létrehozandó hitelszövetkezet számára is példaértékű lehet. A több mint 60 millió forintos tőkével létrehozott volános hitelszövetkezet elsősorban a tagcégektől tervez betétet gyűjteni és számukra forgóeszköz-hiteleket nyújtani, de emellett bankgarancia-nyújtásra, lízing-tevékenységre és brókercégen keresztül történő értékpapír-piaci befektetésre is van engedélyük, a számlavezetési jogosítványt pedig ők is ezekben a napokban igénylik meg. Kamataikat a piaci szinthez igyekeznek igazítani, a betéti és a hitelkamat közti rés – a kamatszint havi felülvizsgálata mellett – a tervek szerint nem haladja majd meg a 6-7 százalékot.
Gura Éva, a HBA ügyvezető igazgatója szerint az állami szabályozás nem kényezteti el túlzottan a magyar hitelszövetkezeteket. A működési engedély kiadása a tapasztalatok szerint több mint öt hónapot vesz igénybe. Állami támogatásról vagy adókedvezményről egyelőre nincs szó, ennél nagyobb baj azonban, hogy a nemzetközi gyakorlattal (lásd külön írásunkat) szemben Magyarországon nem rendelkezik külön törvény a hitelszövetkezetekről.
A magyarországi hitelszövetkezetek taglétszáma dinamikusan bővül: az említett négy hitelszövetkezetben tagsággal rendelkező természetes személyek száma a két évvel ezelőtti 603-ról mára ennek több mint két és félszeresére nőtt. A jogi személyiségű tagok száma ennél természetesen lassabban növekszik.
Az eredeti elképzelés szerint a hitelszövetkezetek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jogszabályi kötelezettségek miatt megszüntetett kölcsönös támogatási alapjai helyére léphettek volna. Ez Gura Éva szerint hatékony felhasználását jelenthette volna a megyei szinten megszervezett támogatási alapokban összegyűlt pénznek. Számos helyen azonban az érdekeltek másképp gondolkodtak, és a mezőgazdasági termelés finanszírozását hitelszövetkezeti formában szolgáló pénzalapok felállítása helyett a pénz felhasználása mellett döntöttek. Így ma nyolc megyében működik hitelszövetkezet, igaz, közülük a pécsi székhelyű Mecsek környéki Hitelszövetkezetnek Tolnában és Somogyban is vannak betétgyűjtő és kifizető fiókjai.
A HBA-ban az idén még négy-öt új hitelszövetkezet megalakulására számítanak. Az engedélyezési kérelmek beadását meggyorsíthatja, hogy a jövőre életbe lépő új hitelintézeti törvény várhatóan ötvenmillió forintban határozza meg a hitelszövetkezet-alapítás minimális tőkekövetelményét.
