A magyar mezőgazdaság a mélyponton már túljutott, de a válságon még nem – a tartós és gyors növekedés feltételei továbbra is hiányoznak. Az elmúlt két évet jellemző szerény bővülés azonban az idén is folytatódhat: a GKI Gazdaságkutató Rt. ez évi második előrejelzésében a mezőgazdasági termékek bruttó termelésének 1-2 százalékos növekedését jósolja – tudtuk meg Zacher Lászlótól, az agrárprognózis készítőjétől.
A sikeres agrár-átalakulás fő kérdése a piaci intézmények minél gyorsabb kiépülése, megszerveződése. A felvásárló, feldolgozó, értékesítő, szolgáltató társulások, integrációs központok, állami mintagazdaságok kialakulása a GKI szerint a szükségesnél és indokoltnál sokkal lassabban halad. Mintha egyes csoportoknak nem is állna érdekükben az átlátható és kiszámítható piaci viszonyok gyors kiépülése.
A képlékeny tulajdoni és földbérleti viszonyok, illetve az agrárpiaci koordináció hiányosságai, az állandósuló (rész)piaci zavarok alapvetően meghatározzák az agrárgazdaság idei kilátásait. Emellett hamarosan a növekedés első számú korlátozó tényezője lehet a műszaki-technikai színvonal jelentős romlása, a beruházási teljesítmények igen alacsony színvonala. A múlt évben megindult szerény javulás is rendkívüli szélsőségeket takar: míg a “tehetősebb” agrárvállalkozások új berendezésekkel korszerűsítik gépparkjukat, addig a többségnek a hiányzó alkatrészek megvásárlása, a régi berendezések felújítása is komoly gondot okoz. Az invesztíciók hatékony támogatása nélkül a tavalyi tendencia az idén is folytatódik.
A növénytermesztés ez évi eredményeit, termésátlagait tovább rontja a talaj évek óta tartó kizsarolása. A javuló műtrágya-értékesítési adatok sem ígérnek még alapvető változást a termőtalaj tápanyag-ellátottságában. A szántóföldi növénytermesztésben továbbra is az elmúlt évtizedekben kialakult arányokkal és nagyságrendekkel lehet számolni, a vetésszerkezetet tehát a termelés példátlan mértékű visszaesése sem tudta érdemben megváltoztatni. A gabonafélék termelése a tavalyinál várhatóan jobb lesz: összesen mintegy 12 millió tonna gabonatermés prognosztizálható. Az ipari növények közül a cukorrépa terméseredménye az idén valószínűleg nem éri el, a napraforgóé viszont meghaladja az 1995-ös szintet.
A kertészeti ágazatok közül bővülés csak a zöldségtermesztésben jósolható. Az ültetvénykultúrák – a gyümölcs- és szőlőtermelés – állapota kritikus, e téren még stagnálás is csak hosszabb távon, új telepítések beindulásával várható. A piaci áringadozások kivédésére, a kedvező értékesítési lehetőségek kihasználására a legtöbb helyen továbbra is kevés a tárolási (hűtőtárolási) kapacitás.
Az állatállomány évek óta tartó folyamatos csökkenése tavaly megállt. A legújabb adatok azonban azt látszanak igazolni, hogy 1996-ban – minden előzetes várakozás ellenére – megtörik ez a kedvező tendencia. Sőt, a sertés- és a baromfiállomány számottevő csökkenése várható. A tehén-, illetve szarvasmarha-állomány tavaly megindult szerény gyarapodása viszont az idén is folytatódik.
Az állattartás – a termelési költségeket sem fedező felvásárlási árak, a drasztikusan emelkedő takarmányárak és nem utolsósorban az elkésett és elmulasztott kormányzati intézkedések következtében – ma sem vonzó. A jelenlegi sertésválság is jól mutatja, hogy az agrárrendtartási törvény nem váltotta be a hozzá fűzött termelői reményeket. Mindaddig további (rész)piaci zavarok következnek, amíg nincs megfelelő agrárinformációs rendszer, amíg ilyen kiszámíthatatlanok az agrárpiaci folyamatok.
A termelők differenciálódása mellett az idén is folytatódik az agrárgazdaság jövedelemtermelő képességének mérsékelt javulása, illetve a mezőgazdasági – döntően a növénytermesztési – termékek árának az ipari értékesítési árak növekedését meghaladó ütemű emelkedése. Változatlanul igaz azonban, hogy tőkeigényes, lassan megtérülő fejlesztéseikhez a mezőgazdasági termelők esnek a legkedvezőtlenebb banki megítélés alá.
A GKI az idén az élelmiszerek belföldi keresletének szűkülésére, ugyanakkor külső keresletének bővülésére számít. Az agrárexport a kutatóintézet szerint nem éri majd el a tavalyi szintet: 2,6 milliárd dolláros kivitellel lehet kalkulálni. Az összes agrárexporton belül csökken a mezőgazdasági és nő az élelmiszer-ipari termékek aránya.
