A magyar polgár még mindig a társadalombiztosítást tartja a legmegbízhatóbb gondoskodási formának – derült ki egy reprezentatív felmérésből. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a megkérdezettek több mint fele úgy gondolkodik: a különböző reformkoncepciók által a leendő nyugdíjrendszer egyik pilléreként számon tartott önkéntes pénztárakból is kiegészítené majd nyugdíját.
AMagyar Pénztárszövetség és a SOTE Magatartástudományi Intézete közös kutatásának keretében 1994-95-ben mintegy 12,5 ezer polgárt kérdeztek meg arról, milyen úton szeretnének nyugodt öregkorukról gondoskodni. Korántsem meglepő módon a polgárok 82,5 százaléka alapvetően a társadalombiztosítástól kapott nyugdíjra számít, miközben a válaszadóknak mindössze egytizede véli úgy, hogy elsősorban gyermekei fogják majd eltartani. A Pénztárszövetség – és a formálódó nyugdíjkoncepciók – számára biztató lehet az a számadat, mely szerint a megkérdezett polgárok 54,6 százaléka szeretné önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak révén kiegészíteni a tb-től befolyó nyugdíját. Foglalkozási csoportonként vizsgálódva a kép meglehetősen differenciált: a jobban informált társadalmi csoportok tagjai (tanulók, értelmiségiek, kisvállalkozók) érthetően nagyobb arányban szeretnének eme kiegészítő forrásra is támaszkodni, ezzel szemben például a segédmunkások között – akik alacsonyabb jövedelmük miatt nyilván kevésbé is tudnak ily módon előtakarkoskodni – ez az arány alig haladja meg az egyharmadot (lásd grafikonunkat).
A társadalombiztosítás került az élre akkor is, amikor a felmérés készítői arról érdeklődtek: mely gondoskodási formákat tartják az emberek a legfontosabbaknak. A válaszadók valamivel több mint fele a tb-t jelölte meg ilyenként, a takarékpénztár és az egyéni vállalkozás 17-17 százalékot kapott, míg a nyugdíjpénztár, a különböző befektetési lehetőségek, a nyugdíj melletti munkavállalás és az üzleti biztosítók 10-14 százalékot szereztek.
A Pénztárszövetség szerint a társadalombiztosító elsősorban a szolgáltatásai mögött álló állami garancia, szerződéses és alkotmányos jogon alapuló minimális biztonság okán érdemelte ki a lakosság bizalmát. Az önkéntes kiegészítő pénztárak esetében pedig az a döntő, hogy a tagok tulajdonosi joguknál fogva teljes ellenőrzést gyakorolhatnak a pénztár működése felett.
