Április közepével megkezdődik a tőzsdei kibocsátók éves rendes közgyűlési időszaka. Bár az eredeti meghívó napirendi pontjaiból kimaradt, az ÁPV Rt. – korábbi szándéknyilatkozatával összhangban – utólag kérte, hogy a tulajdonosok az elsőbbségi részvények átalakításáról is dönthessenek az OTP Bank Rt. április 26-i közgyűlésén.
Az 1,15 milliárd forint névértékben forgalomba hozott elsőbbségi részvények után 12 százalékos osztalékot vehetnek fel a tulajdonosok. Ennek ellenére az utóbbi időszakban nem az örökjáradék formájában meghatározható árfolyam, hanem az átváltásra spekuláló vásárlási kedv határozta meg a papírok jegyzését. Így az árfolyamban azonnal tükröződött a napirend-változtatás híre, és a részvények ára a névérték 90 százalékig kúszott fel. A korán reggel ébredő és újságot olvasó brókereknek viszont kiváló lehetőségük nyílt a piacon elfekvő nagyobb pakettek ennél lényegesen kedvezőbb áron történő felvásárlására.
Az elsőbbségi részvények tényleges lecserélése ennek ellenére kérdéses, mivel a közgyűlésen jelen lévő törzspapír-tulajdonosok háromnegyedének a beleegyezése kell az átváltáshoz. Minthogy a tavaly nyári kibocsátási ár fölött stabilizálódott tőzsdei árfolyamra kedvezőtlenül hatna ennek a pakettnak a megjelenése, csekély a valószínűsége, hogy döntő többségük hozzájárul a cseréhez. (Törzsrészvény-tulajdonosok: 25% + 1 az ÁPV Rt.; 22,95 % külföldi befektetők; 20 % tb-alapok; 1,95 % önkormányzatok; 5 % dolgozók; 22,28 % egyéb belföldi befektetők; 2,82 % az OTP tulajdonában van.) A dolgozói részvények szeptembertől forgalomképesek, azaz már létezik egy bizonytalansági tényező a papírok árának alakulásában, amit csak fokozna az átváltás során jelentkező többletkínálat.
A csere jóváhagyása esetén viszont az elsőbbségi részvények tulajdonosainak kell nyilatkozniuk arról, hogy hajlandók-e egyáltalán a törzsrészvényesek táborához csatlakozni. Bár hivatalos állásfoglalás még nem történt, várhatóan a Richter-cseréhez hasonlóan itt is külön díjat kell fizetni az átváltásért. Ez esetben viszont az egyszeri árfolyamnyereség oly vékonyra apadhat, ami már nem ellentételezi azt az évenkénti, adott esetben extrahozamot, amit az osztalék és az alacsony bekerülési ár hányadosa jelent. A jelenlegi tulajdonosok főként intézmények, ami azt is jelenti, hogy az osztalék nem adóköteles. Tehát az átváltás közgyűlési megszavazása esetén sem biztos, hogy az elsőbbségi papírok tulajdonosainak háromnegyede kérvényezni fogja papírjainak cseréjét.
