A bankok kötelesek az igazgatóságuk által elfogadott következő évi üzleti és pénzügyi tervüket
a pénzügyminiszterrel való előzetes egyeztetés után minden évben december 31-ig elkészíteni – tájékoztat Hegedűs Éva. Mivel azonban a konszolidált bankokkal korábban kötött szerződéseket csak az elmúlt év végén hosszabbították meg, kivételesen az 1996-os évre vonatkozó ez irányú kötelezettségeiknek március 10-ig kellett megfelelniük. Az üzleti tervnek – a PM előírásai szerint – tartalmaznia kell a tőketervet (tőkeszerkezet, tőkemegfelelés), az eszköz-forrás szerkezetet, a pénzforgalmi kimutatást, a beruházási elképzeléseket – a célok és a ráfordítások konkrét megjelölésével -, a létszámtervet, a bér-
és jövedelemtervet, továbbá a működési költségtervet. A bankok feladatává tették, hogy törekedjenek tőkehelyzetük javítására, növeljék nettó kamat- és hitelbevételeiket, egyidejűleg próbálják csökkenteni jövedelmet nem termelő eszközeik állományát. Külön felhívták a bankok figyelmét, hogy üzleti stratégiájukban helyezzenek nagyobb hangsúlyt a hatályos pénzintézeti törvénynek a szavatoló tőkére, valamint a tartalékolásra vonatkozó előírásainak
a betartására. Ezen követelmények teljesítése érdekében a szerződő bankok kötelesek megfelelő belső szabályzatokat kialakítani.
Gyakorlatilag a gazdasági társaságokról szóló hatályos törvényben foglalt felelősség kapott nagyobb hangsúlyt, emellett a bank vezetőségét az éves terv elkészítésében konzultációra szólította fel az állami tulajdonos – jegyzi meg Erős János, a Kereskedelmi
és Hitelbank vezérigazgatója. A szigorú állami felügyeleten egyébként azt kell érteni, hogy
a pénzintézetek hites könyvvizsgálóját valamennyi döntésbe bevonják, az Állami Bankfelügyelet képviselője pedig minden egyes igazgatósági ülésen jelen van. Mellesleg azonkívül, hogy ez utóbbi testületbe a Pénzügyminisztérium egy tagot delegált, maga a tárca is mint jogi személy képviselteti magát.
