A borsodi acélipari reorganizáció keretében 600 millió forint használható fel a térségi hulladék-előkészítés megvalósítására. Ennek felelősei a pénzügy- és az ipari miniszter. A tavaly július 31-re kitűzött határidő ellenére azonban a tervből mindmáig semmi sem valósult meg.
Becslések szerint Magyarországon évente 900 kilotonna acélhulladék keletkezik, amelynek jelentős részét ma is exportálják. Mivel az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosítások máig nem történtek meg, folyamatosan szállítják ki az acélhulladékot még azokból a térségekből is, ahol az helyben felhasználható lenne.
Az ÁPV Rt. és a Borsodferr felkérésére számos előterjesztés készült arról, milyen módon lehet hulladékkal ellátni a diósgyőri kohászat ívkemencéjét. A Diósgyőri Acélművek Kft. (DAM) szerkezetváltása ugyanis csak akkor valósítható meg, ha az úgynevezett szilárdbetétes technológiához a megfelelő mennyiségű acélhulladék is rendelkezésre áll. A térségben működik egy évi 210 kilotonna hulladék feldolgozására alkalmas kapacitással rendelkező magántársaság, amely ma is az egyik nagyobb acélhulladék-beszállítónak számít a DAM Kft.-ben. A Koalfém Trans Kft. nagyteljesítményű berendezései azonban nincsenek kihasználva, mivel a diósgyőri kohászat a társaságon kívül még számos beszállítóval kötött szerződést.
Kohászati körökben köztudott, hogy a kormányhatározatokban megjelölt szerkezet-átalakítás ellenére sem dőlt el a vita: 1996. október 31. után is működtetni kell-e a nagykohót, vagy megfelelő mennyiségű és minőségű acélhulladék esetén az ívkemence veszi át az acélgyártás szerepét. A múlt heti ÁPV Rt.-döntéssel egy összegben odaítélt 900 millió forintos tőkejuttatás – amellyel a DAM Kft. alaptőkéje 10,36 milliárd forintra emelkedett – az ívkemence kéthetes próbaüzemeléséhez szükséges mintegy 21 kilotonna acélhulladék költségét fedezi. A későbbi acélhulladék-ellátás finanszírozása továbbra is bizonytalan.
