Gazdaság

EU-NAGYÜZEM A PARLAMENTBEN – Konferencia a konferenciáról

Ausztria és Németország egyértelműen elkötelezett az Európai Unió (EU) kibővítése mellett – jelentette ki egybehangzóan Manfred Scheich, nyugati szomszédunk EU-nagykövete és Werner Hoyer német külügyi államtitkár. Magyar szempontból ez a legfontosabb üzenete a múlt héten rendezett konferenciának, amelynek témája a március 29-én kezdődő torinói EU-felülvizsgálati konferencia volt.

A torinói kormányközi konferencia remélhetőleg kimondja, hogy pontosan mikor kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások Magyarországgal – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Orbán Viktor, a konferenciát szervező Európai Integrációs Ügyek Bizottságának elnöke a tanácskozást, amelyen magyar szakembereken kívül külföldi politikusok és szakértők is felszólaltak. Magyar remények szerint – amelyek alapja a tavalyi madridi konferencia – a torinói tanácskozás lezárását követő hat hónapon belül megkezdődhetnek az eszmecserék a teljes jogú tagságról az EU intézményei és a magyar kormány között.

Miért kell Maastricht után egy újabb konferenciát összehívni? – tette fel a kérdést Manfred Scheich. Egyfelől szükség van a három maastrichti pillér – a közös belső piac, a közös kül- és biztonságpolitika, valamint az unió belső biztonsága – felülvizsgálatára, másfelől elengedhetetlen az intézményi reform, enélkül ugyanis elképzelhetetlen az EU keleti bővítése. A mai intézményrendszer nem elégséges a hatékony döntések meghozatalához. Nem másról van szó, mint az EU működőképességének fenntartásáról – tette hozzá.

Az osztrák politikus arról is szólt, hogy az EU intézményi labirintusának átláthatónak kell lennie, és a szavazás során a kis országok viszonylagos túlsúlyát fenn kell tartani. Ugyanerről Werner Hoyer úgy vélekedett, hogy vigyázni kell: nehogy a farok csóválja a kutyát, vagyis a kis államok “összefogjanak” a nagyok ellen. A külügyi államtitkár ugyanakkor aláhúzta: az EU történetében még soha nem jelentett törésvonalat a kis és a nagy államok közti nézeteltérés. A német államtitkár leszögezte: a valutauniónak 1999. január elsején el kell indulnia, nem lehet késlekedni a közös valuta bevezetésével.

Pietro Ercole Ago, az EU soros elnöki tisztét betöltő Olaszország budapesti nagykövete szerint a konferencia végén olyan megállapodást kell kötni, amely az állampolgárok széles rétege számára világosan megfogalmazza a közeljövő feladatait. Önálló napirendi pontként ugyan nem szerepel az unió keleti bővítése, ám előbb-utóbb az összes európai országot egyesíteni kell az EU-ban.

Az EU-csatlakozás várható költségeit firtató vitában Kádár Béla, az országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy több, irreálisan magas költségszámítás került napvilágra. A legutóbbi belső tanulmány szerint például a tagállamoknak 38 milliárd ecu-jébe kerülne az aspiráns tíz kelet-közép-európai ország csatlakozása. Az ilyen, a valóságos költségeket jelentősen meghaladó számítások közvetve világosan jelzik, éppen milyen hőfokon áll a fogadókészség. Kádár Béla becslései szerint a tíz ország csatlakozása az első hullámban összességében 10 milliárd ecu költséget jelentene. Ezt a kiadást a tagállamok minden további belső reform nélkül vállalni tudnák, amennyiben feltételezzük, hogy az EU-tagállamok összesített GDP-je öt év alatt 12-15 százalékkal növekszik. Kádár Béla becslései szerint Magyarország csatlakozása 2-3 milliárd ecu kiadást igényelne az EU részéről, amiből azonban 0,5 milliárd visszatérülne. Ahhoz viszont, hogy a csatlakozás – egyelőre ismeretlen – időpontjában Európa-érettek legyünk, már most évente a nemzeti jövedelem 2-2,5 százalékát a felkészülésre kellene költeni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.