A fejlett tőkepiacokon keletkező megtakarítások túlnyomó része úgynevezett intézményi befektetőkön – kereskedelmi és befektetési bankokon, biztosítótársaságokon, nyugdíj-, illetve befektetési alapokon – át kerül vissza a gazdaságba. Normális piaci körülmények között ugyanis – amikor a kockázatmentes állampapírok kamatai jóval elmaradnak a magán-kibocsátású értékpapírokkal elérhető hozamok mögött – a tőkebefektetések optimalizálása jóval nagyobb szakértelmet és kockázatkezelési képességet igényel. Az intézményi befektetők pedig éppen ezt nyújtják a több pénzzel, mint piacismerettel rendelkezőknek.
A nagytételű értékpapír-ügyletekre megbízást adó intézményi befektetőknek azonban szükségük van egy olyan pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezetre, amely gondoskodik papírjaik őrzéséről, esetleges szállításáról, a kamatok és osztalékok beszedéséről és átutalásáról, valamint az összes, a kibocsátóval és az általános piaci körülményekkel kapcsolatos információ közvetítéséről. Ez a szervezet a letétkezelő bank.