Gazdaság

ADÓHITEL, TŐKESZÁMLA, HOZAMOK – Papírformák

Bár az idén – jó magyar szokás szerint – ismét új szabályok szerint kell adóznunk, a befektetésekre tavaly bevezetett úgynevezett adóhitel-elszámolási rend alig változott. Még így is komoly fejtörést okozhat azonban, hogy milyen papírok vásárlásával érdemes jogosultságot szerezni az adókedvezményekre. Alábbi cikkünk e döntéshez kíván hasznos tanácsokkal szolgálni, egy befektetési jegy és egy részvény konkrét hozamának összehasonlításával.

Új év, új adótörvények. A magyar befektetők mára – a személyi jövedelemadó öt év alatt bekövetkezett többszöri, összesen 264 (!) pontot érintő módosítása után – már hozzászokhattak a gondolathoz: újabb és újabb korlátokhoz, megszorításokhoz kell alkalmazkodniuk, rendre időt és energiát kell fordítaniuk arra, hogy mérlegeljék, milyen lehetőségek kínálkoznak a tetemes adófizetési kötelezettség enyhítésére.

Jóllehet, az idén hatályos adótörvény – amely nem a korábbi törvény újabb módosítása, hanem teljesen új szerkezetben kidolgozott jogszabály – sok területen alapvető változásokat hozott, továbbra is lehetőséget ad a bizonyos befektetési formákhoz kötődő adókedvezmények igénybevételére. A tavaly bevezetett adóhitel-elszámolási rend gyakorlatilag az idén is változatlan formában érvényes. Lényeges változás egyrészt a Budapest Számlafedezeti Alap kiötlőinek címzett, jó előre beígért módosítás, azaz a “betét-, folyószámla, bankkártyaszámla vagy bármilyen egyéb követelés egyenleg-növekményéhez” kapcsolódó befektetés kiemelése a kedvezményezettek közül, másrészt a kedvezményt élvező papírok megvásárlásához kapcsolódó határidős ügyletek kizárása.

Mint ismeretes, tőkeszámlára részvények, illetve befektetési jegyek kerülhetnek, adóhitelt tehát ezek tulajdonosai vehetnek igénybe – feltéve, hogy papírjaikat nyilvános csatornákon át, igazolható módon szerezték. A tőkeszámlán nyilvántartott befektetés-állomány adott évi növekedésének 30 százaléka írható le az adott évre kiszámított fizetendő adó összegéből, akár több évvel is elhalasztva annak megfizetését. (Amennyiben tavaly valaki nem élt ezzel a lehetőséggel, a teljes idei befektetés képezi az adóhitel alapját.)

Ha mármost valaki nem a magas hozamú, kockázatmentes állampapírok vagy a bankok által kínált számos fajtájú (kvázi) értékpapír közül választ, hanem az adókedvezményt tartja fontosnak, akkor részvényeket vagy befektetési jegyet érdemes-e vásárolnia? A befektetési alapok előnyeiről számos írás megjelent már, így ezúttal nem azt hangsúlyozzuk, mennyivel jobb profi menedzserekre bízni megtakarításainkat, mint önállóan választani a részvények közül. Inkább abból a szempontból érdemes összevetni a két befektetési formát, hogy azok, az adókedvezményt is beszámítva, milyen hozamot ígérnek.

A két forma között abban rejlik a lényeges különbség, hogy a részvények árfolyama gyakorlatilag kiszámíthatatlan, míg egy befektetési jegy nettó eszközértéke – amely nyíltvégű alapok esetén a jutalékokat nem számítva a befektetési jegyek vételára – általában viszonylag egyenletes ütemben növekszik az idő múlásával. Ez utóbbi a magyarországinál fejlettebb értékpapír-piaci viszonyok között elsősorban az alapkezelők tevékenységének köszönhető, és mivel ott a portfóliót részvények teszik ki, sokkal kevésbé nyilvánvalóan jelentkezik, mint a hazai alapoknál.

A magyar nyíltvégűek viszont zömmel állampapírokba fektetik vagyonukat, ezek pedig – akár államkötvényekről, akár kincstárjegyekről van szó – a nettó eszközérték-számítás logikájából következően egyenletesen, kiszámíthatóan növelik az alap eszközértékét. Ez azért fontos, mert az adóhitel alapját a tőkeszámlán nyilvántartott befektetés-állományból vezethetjük le, ez pedig attól függ, hogy mennyi pénzt fordítottunk az adott értékpapír megvásárlására. Ha például 1200 forintért vettünk egy részvényt, amely másnap 1400 forintba került, akkor egyrészt jól jártunk, hiszen olcsóbban vásároltunk, másrészt viszont vesztettünk is valamennyit, hiszen a befektetés-állományunk kisebb lett. Olyan megoldás kellene tehát, amely viszonylag alacsony befektetés mellett magas befektetés-állományt idéz elő.

Persze az is kérdés, hogy mennyiért sikerül majd eladni az adott értékpapírt. Egy részvénynél ezt szinte lehetetlen megmondani, egy befektetési jegy esetében viszont nem túlságosan nehéz megbecsülni.

Miért éri meg tehát a kiszámítható ármozgású befektetési jegyet megvásárolni? Azért, mert a nettó eszközérték egészen a hozamfizetés napjáig növekszik. A hozamfizetés előtt vásárolva a papírt, a magas beszerzési ár miatt a befektetés-állomány magas lesz, ugyanakkor a kifizetett ár jelentős részét hozamként rövidesen visszakapjuk. Végső soron tehát az értékpapír nem kerül sokba, ugyanakkor a tőkeszámlára egy magasabb összeg kerül.

A befektetés-állomány felszámolásakor szintén nagy biztonsággal meg tudjuk becsülni, hogy milyen áron szállhatunk ki a befektetésből. Így jóval kisebb kockázatot vállalunk, mint egy részvény megvásárlása esetén.

A két befektetés szemléletes összehasonlítására tekintsünk egy valóságos példát: a Cívis ‘95 befektetési jegy és az egyik legismertebb tőzsdei cég, a Pick részvényének vizsgálatával! A mellékelt táblázat A és B oszlopa cash flow-szemléletben hasonlítja össze nyolc Cívis befektetési jegy és két Pick-részvény megvásárlását, így a befektetett összeg közel azonos.

Mint látható, a befektetési jegy várhatóan magasabb hozamot eredményez, mint a részvény. (Ez egyfelől az állampapír-portfólió magas hozamának, másfelől a vásárlás után hamar bekövetkező kifizetésnek a következménye.) A lényeges eltérés azonban nem ez, hanem a befektetés bizonytalansága, a befektetésből való kiszállás eltérő feltételei. Amennyiben a Pick-részvény árfolyama eladáskor nem a B oszlopban feltüntetett összeget éri el, amely pedig a cég 1996-ra tervezett adózott eredménye (2,23 milliárd forint) és a piac által vélhetően elfogadható 9-es P/E (ár/adózott eredmény) ráta alapján becsülhető, hanem annál 10 százalékkal alacsonyabb (C oszlop) vagy magasabb (D oszlop) lesz, a belső megtérülési ráta nagymértékben eltér az alapesettől.

A részvénybefektetés tehát mindenképpen kockázatos. A befektetési jegy nettó eszközértékét ennél jóval kisebb szórás mellett lehet megbecsülni, ez nem hordoz akkora kockázatot a megtérülés kiszámításakor. Érdemesebb tehát a befektetési jegyeket választani, és azokat lehetőleg az esedékes hozamfizetés előtt, pontosabban a hozamfizetés alapját képező időszak zárónapján beszerezni.

A Civis ‘95 alap jegyeinek hozamfizetés előtti megvásárlására ugyan e sorok olvasásakor már nincs lehetőség, de az érdeklődők – a nyíltvégű alapok nem túl széles magyarországi kínálatából is – találhatnak olyanokat, amelyek fizetnek hozamot az idei év során. Az adófeltételek alapján átgondoltan kialakított befektetés-állomány révén tehát az idén is van lehetőség magas hozamok elérésére. Hogy is szól pontosan az az adótörvény… ?

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.