Az elmúlt években gyors átalakuláson átment magyar pénzügyi szektornak újabb botránnyal kell szembenéznie. Az egyik legjelentősebb pénzügyi szolgáltató társaság bukása a piaci átrendeződés mellett több ezer kötvényes vagyonvesztését is jelenti.
Megtörtént, amire sokan számítottak, de amit még többen szerettek volna elkerülni. Az 1989-ben, az egyik első hazai lízingcégként megalapított WVM, a hazai lízingpiac egyik meghatározó vállalkozása felszámolást kért maga ellen. A január 19-ei rendkívüli közgyűlési határozat indoklása szerint nincs rá remény, hogy a cég előteremtse a március 1-jén esedékessé váló, korábbi kötvénykibocsátásokból eredő, összesen 621 millió forintos tőke-, illetve kamattörlesztés fedezetét.
A cég likviditási válságáról tavaly októberben nyilvánosságra került hírek még úgy szóltak, hogy a WVM-nek ugyan komoly gondokat okoz kinnlevőségeinek behajtása, ám a decemberben kifutó két kötvényének hátralévő törlesztőrészleteit biztosan kifizeti majd. Ez utóbb maradéktalanul meg is történt, igaz, a cég néhány tízmillió forintnyi követelésállományát ezzel párhuzamosan más lízingtársaságok vásárolták fel.
A WVM vezetői szerint a nehézségeket mindenekelőtt a 450-es rádiótelefonok lízingbevevőinek késedelmes fizetései okozták, ám a mérlegadatok alapján egyértelműnek tűnik, hogy a pénzügyi válság kialakulásában más okok is közrejátszottak. Az 1995 első félévi állapotokat tükröző – a sajtóban napvilágot látott, nem hivatalos – számok tanúsága szerint a társaság 5,2 milliárd forintnyi kötelezettségállományával csupán 1,4 milliárdnyi követelés állt szemben. A befektetett eszközök értéke ekkor 5,4 milliárd forint volt, ebből 918 millió a részesedés.
A cég a mai napig számos vállalkozásban rendelkezik tulajdonrésszel, amelyek többsége azonban rossz befektetésnek bizonyult. A WVM-é például a Top Tv többségi részesedése, de ipari és szállítmányozási cégek papírjai is szerepelnek a társaság portfóliójában. A felszámolási eljárás egyik legnagyobb kérdése éppen az lesz, hogy ezek értékesítéséből mekkora bevételhez sikerül majd jutni.
A WVM 700 milliós saját tőkéje sajnos biztosan nem lesz elég a kötelezettségek teljesítésére, a hitelezők kielégítése során pedig a kötvényesek a hatályos csődtörvény szerint a sornak majdnem a legvégén állnak. A felszámolás során befolyó összegeket elsősorban a felszámolási költségek kiegyenlítésére kell fordítani, ezt követi a zálogjoggal, illetve óvadékkal biztosított – főként banki – követelések teljesítése, majd a munkavállalókkal szemben fennálló tartozások, a társadalombiztosítási tartozások, az adók és a köztartozások, végül pedig – a késedelmi kamatokat megelőzve – az egyéb követelések, köztük a kötvénytartozások kiegyenlítése.
Nagy kérdés az is, hogy a bíróság által kijelölt felszámoló hogyan próbálja majd pénzzé tenni a cég lízingbe adott eszközeit. Lehetséges megoldásként felmerül a követelések értékesítése, amire a konkurens lízingcégek – a piacszerzés reményében – nyilván fogadókészséget mutatnak majd. Emellett elképzelhető a lízingbevevőkkel való megállapodás a lízingelt eszközök ellenértékének “gyorsított” kiegyenlítéséről. (A törvényi feltételekről lásd külön írásunkat.)
A törvény szerint hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben vagyoni követelése van, így – értelemszerűen – a kötvénytulajdonosok is. A hitelezők és az adós között bármikor helye van ugyan egyezségnek, ehhez azonban a hitelezők legalább felének egyetértése szükséges. Nagyszámú kötvénytulajdonos esetében ennek elérésére már csak technikai okok miatt is meglehetősen kicsi az esély, így a kötvényesek gyakorlatilag teljesen kiszolgáltatott helyzetben várhatják a felszámolási eljárás – adott esetben akár két évig is elhúzódó – befejezését. Számukra az is gyenge vigasz, hogy a WVM-kötvények forgalmazásában részt vett Talentum Rt. (a Magyar Hitelbank brókercége) hangpostafiókot nyitott, érdekvédelmi szerveződésüket segítendő. A kötvények után már esedékes, de még fel nem vett kamat- és tőketörlesztések egyébként felvehetők az MHB-fiókokban, a későbbiekben esedékessé válók esetében azonban erre egyelőre nincsen lehetőség.
A Budapesti Értéktőzsdén jelenleg egy WVM-kötvény forog, a 96/I, aminek kereskedését a márciusi kifutásig nem tervezik felfüggeszteni a BÉT illetékesei, tekintettel arra, hogy a kibocsátó felszámolásáról szóló hír mindenkihez eljutott.
Hogy a WVM bukásában pontosan milyen okok játszottak közre, azt még sokáig találgatják majd a piaci résztvevők. A befektetők számára az eset mindenesetre tanulságként szolgálhat: a kilátásba helyezett hozam mellett a kibocsátó pénzügyi helyzetét, tulajdonosi struktúráját és gazdálkodási feltételeit is érdemes alaposan áttanulmányozni, mielőtt egy értékpapírt megvásárolnának. A történtek vitathatatlanná teszik a pénzügyi szolgáltatást végző vállalkozások működési feltételeinek szigorítására – köztük a nyilvános forrásbevonás lehetőségeinek korlátozására – irányuló bankfelügyeleti szándék megalapozottságát. Ennek nyilván a WVM piaci szerepét átvevő lízingcégek is tudatában vannak, de ezután a lízingbevevőknek is gondolniuk kell rá, hogy a cég, amelynek eszközeit sajátos konstrukcióban bérlik, egy nap beszüntetheti szolgáltatói tevékenységét.
