A vállalatok körében jóval több a fejlődésre utaló jel, mint amit a makrogazdasági összegzések mutatnak. Az elmúlt években készült elemzések keveset foglalkoznak a mikroszférával, így az itt végbement változásokról, ezek okairól keveset tudunk. A kutatók egy csoportja ezért elhatározta, hogy jelentést készít a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének mikrogazdasági tényezőiről.
Versenyben a világgal – ez a címe a most induló és összegző tanulmánnyal 1997 őszén záruló kutatási programnak, amelyet a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem (BKE) Vállalatgazdaságtan Tanszéke koordinál, s amelyet lapunk megjelenésekor ismertetnek a Magyar Menedzsment Intézet tagvállalatainak vezetőivel. A lapunknak nyilatkozó Chikán Attila, a BKE tanszékvezetője, a kutatási program vezetője – aki az ország jelentősebb kutatóhelyeinek közreműködésére számít – fontosnak tartja, hogy a készülő tanulmány megmutassa: milyen feltételek mellett, mely gazdasági részterületeknek van igazán esélyünk az eredményes szereplésre a nemzetközi versenyben. A program egyik célja, hogy rávilágítson: milyen tényezők befolyásolják a versenyképességben megnyilvánuló különbségeket. A kutatók fel kívánják tárni azokat a stratégiákat, amelyek segítségével a vállalatok növelhetik versenyképességüket, és a vállalati törekvéseket előmozdító kormányzati lépésekre is megpróbálnak rámutatni.
A program nyolc projektből áll. Az első azt vizsgálja, miként hat a vállalatok tevékenységére az állami gazdaságszabályozás, a gazdaságpolitika. A kutatás kitér a világkereskedelemben meghatározó jelentőségű nemzetközi szervezetek, egyezmények magyar versenyképességet befolyásoló szerepének bemutatására – elsősorban a nemzetközi versenyben való részvétel alapján kiválasztott piacok és szektorok működési mechanizmusainak példáin keresztül. A második projekt a vállalkozókra zúduló hatalmas információtömegben való eligazodást hivatott segíteni, bemutatva egyebek közt a döntéshozatalban, a külső környezet hatásainak előrejelzésében meghatározó szerepet játszó informatika alkalmazásának lehetőségeit. A rendszerváltás körüli időszakban szétesett a korábban úgy-ahogy, de működő vállalatközi kapcsolatok rendszere, ami a nemzetközi versenyben kemény hátrányt jelent. Az új helyzetben a vállalatokon belüli munkamegosztást is az eddigiektől eltérő alapelvekre, gyakorlatra kell építeni.
A harmadik projekt azzal foglalkozik, hogy a különféle iparágakban, illetve azok egyes szektoraiban mennyire lehetnek sikeresek a vállalatok a következő 3-10 évben. A jövő esélyeinek felvázolásához adalék lehet az elmúlt évtized kudarcainak sora is, amelyet ugyancsak elemeznek. Kiemelten kezelik az utóbbi 5-7 évben növekedő iparágakat. A negyedik tanulmány arról szól, milyen szerepük van a menedzsereknek a sikerben, a stratégiák végrehajtásában. A vállalatvezetési kultúra elemzése és a gazdaságosság, versenyképesség összevetése sem lesz érdektelen az érintettek számára. A vállalati funkciók betöltésének módszertana a következő projekt feladata. A versenyképesség egyik kulcsaként kezelhető vállalati belső szervezettség, a piaci változásokra élénken reagáló marketing-, innovációs és költséggazdálkodási munka alaposan átalakult az elmúlt évtizedben. Ezek elemzése és a világban kialakult vezető módszerek alkalmazási feltételeinek feltárása a program fontos része.
A piacgazdaságba való átmenet időszakában a vállalatfinanszírozás külső és belső feltételeinek alakítása meghatározó jelentőségű. Tényfeltáró elemzések kísérlik majd meg, hogy e téren is segítséget nyújtsanak az érintetteknek. A nyolcadik projekt egyrészt arról ad számot, milyen helyzet alakult ki Magyarországon a közoktatásban, szakképzésben és az üzleti szakismeretek átadásában. A kutatók képet adnak majd a piacgazdaság társadalmi megítéléséről, annak változásáról, a versenyképesség etikájáról és a természeti környezet szerepéről is.
