Az amerikai szójatermő-területek 1-2 százalékán már génmanipulált növény terem. Minthogy e terményeket előszeretettel keverik az “eredeti” változatokkal, feltételezhető, hogy az idén eddig az Egyesült Államokból Magyarországra érkezett 10 ezer tonna szója 1-2 “jelöletlen” százaléka szintén génkezelt. Az amerikai termőföldeken pedig ugrásszerű növekedés várható, becslések szerint néhány éven belül akár 40 százalékuk is génkezelt szóját termelő területté válhat.
Szabadföldi, tehát nem laboratóriumi kísérletek már Magyarországon is folynak, alanyaik a burgonya, a kukorica, a dohány, a repce és a lucerna. Mint azonban magyar környezetvédő szervezetek, így az Energia Klub közös tájékoztatóján elhangzott, az ilyen terményekkel Magyarország legfeljebb kizárhatja magát a nyugati piacokról, ahol is nőttön-nő az ellenállás ezekkel szemben. Dániában egy tavalyi felmérés szerint a megkérdezettek 68 százaléka betiltaná a génkezelt termékeket, 95 százalékuk pedig legalábbis címkézné azokat. Franciaországban két hónap alatt 30 ezren írták alá azt a petíciót, amelyben a génkezelt szója importjának betiltását követelik.
Nyugat-Európában ezek nyomán számos üzletlánc bojkottot hirdetett a génkezelt termékek árusítására, vagy legalább ígéretet tett arra, hogy az ilyeneket jelölni fogja. A Nyugat-Európában ezt hangoztató vállalatok azonban Kelet-Európában nem terveznek hasonlót, mi több, a Németországban és Ausztriában a génkezelt alapanyagokat kizáró Unilever például Lengyelországban nem látja akadályát az ilyenek felhasználásának.
