„A születésének már az alapötlete is a szocializmusban szentségtörőnek számító kapitalista szemlélet jegyében fogant” – mondja Mayer Kitti, a Kádár-kor egyik legkülönlegesebb márkájáról, a Fabulonról. A szocializmusban nemcsak a profit hajszolása mondott ellent az uralkodó ideológiának. Az egyenlőség jegyében uniformizáló szocialista erkölcs szerint a szépség természetes adottság, ezért nem lehet érdem, így kár az ápolásával is foglalkozni.
Az égető valutahiány azonban nem egy esetben írta felül az ideológiát. (Így történt, hogy a szocialista Magyarország 1985-ben szépségversenyt rendezett, melynek győztese, Molnár Csilla kilenc hónappal a megkoronázása után, 17 évesen öngyilkosságot követett el. Történetét kétrészes cikksorozatban meséltük el.) A Fabulon üstökösszerűen felívelő pályája azonban még ennél is korábban, 1971-ben kezdődött. Az 55. évfordulóra A bőre őre. A Fabulontól a kortárs szépségápolásig címmel július 10-ig látogatható designkiállítás nyílt a józsefvárosi Editoryban. Gollobb Lilla, Vikárius Réka, Viski Noémi és Mayer Kitti kurátorok közül utóbbi kettővel másfél évvel ezelőtt beszélgettünk utoljára, amikor a szocialista évtizedek egyik legikonikusabb mindennapos használati tárgyát, a zacskóstejtartót állították piedesztálra.
Most azt szeretnék megmutatni, hogy milyen változások történtek a szépségápolási szokások, termékek, tárgyak, üzletek és a reklámkommunikáció terén az elmúlt több mint fél évszázad során, és hogy miért éppen a Fabulon, a Kőbányai Gyógyszerárugyár (korábban és később Richter Gedeon) 1971-ben üstökösként feltűnő egykori almárkája vált a tudatos szépségápolás, a nyugati marketing gyakorlatok és a kiforrott designszemléletű csomagolástervezés hazai zászlóvivőjévé.
