Amikor az alvásnak még istene volt
A latin somnus szó alvást és álmot jelent – az ókori rómaiak pedig ezen a néven tisztelték az alvás és az álmok istenét. Úgy hitték, ő felel az elalvásért és az éjszakai álmokért is, és ha valamiért „megharagudott”, annak következményei hamar megmutatkoztak: álmatlan éjszakák, éjszakai felébredések vagy nyugtalanító álmok formájában.
Ma már nem isteni haragról beszélünk, az elalvási és átalvási nehézségeket, illetve a túl korai ébredéseket egy gyűjtőfogalom alá soroljuk: ez az insomnia, vagy álmatlanság, az egyik leggyakrabban előforduló alvászavar. Nem véletlen az elnevezés sem – a kifejezés nyelvi gyökerei egészen Somnus nevéig vezethetők vissza, jelezve, hogy az alvás problémája már az ókorban is komolyan foglalkoztatta az embereket.
Babonák, amelyek az álmatlan éjszakákra születtek
Amikor az alvás nem jött magától, az emberek kultúrától függetlenül különféle praktikákhoz fordultak, hogy visszaszerezzék a nyugodt éjszakákat. A kínai és indiai kultúrában egy tál vizet tettek az ágy alá a negatív energiák „elnyelésére”, a japánok a takaró alá bújástól várták a rossz álmok elkerülését. Egyes észak-európai országokban védelmező tárgyként medvefigurák kerültek a hálószobába, míg az indián kultúrákban álomfogót akasztottak az ágy fölé.
Nálunk ezzel szemben a tükör számított kockázatosnak: a hiedelem szerint az ággyal szemben elhelyezve nyugtalanító álmokat hozhatott. Bár ezek a megoldások ma már inkább kulturális érdekességek, jól mutatják, mennyire régóta próbáljuk kézben tartani az alvásunkat.
Babonák helyett – amikor arcon csap a valóság
Régen a rossz alvást könnyebb volt misztikus okokkal magyarázni, ma azonban pontosan tudjuk, mennyit számít az alváskörnyezet és a napi rutin.
A zajok és a fények akkor is megzavarhatják az alvásciklust, ha nem ébredünk fel rájuk teljesen. A beszűrődő utcai világítás, az elektronikai eszközök kék fénye vagy egy váratlan hanghatás mind hozzájárulhat ahhoz, hogy az alvás felszínesebbé váljon. Ugyanígy az esti koffeinfogyasztás, a rendszertelen lefekvési idő vagy a lefekvés előtti „mentális pörgés” is megnehezítheti az elalvást. Az alvás minősége és mennyisége számos tényezőtől függ: befolyásolhatja az életkor, az életmód és az egészségi állapot is, akár átmenetileg, akár tartósan. Az azonban bizonyos, hogy a hosszú távú alvásproblémák testi-lelki és mentális egészségünkre is hatással vannak.
Nem véletlen, hogy kutatások szerint ma átlagosan 20%-kal kevesebbet alszunk, mint akár néhány évtizeddel ezelőtt, és nem azért, mert kevesebb alvásra lenne szükségünk…
Az alvás minőségének javításához sokszor már kisebb változtatások is elegendőek lehetnek: a sötét, csendes hálószoba, a rendszeres lefekvési idő, az esti képernyőhasználat csökkentése vagy a napközbeni mozgás mind hozzájárulhatnak a pihentetőbb alváshoz.
Ha azonban a feszültség és a nyugtalanság átmenetileg még így is megnehezíti az elalvást, a gyógynövényi alapú készítmények jelenthetnek kiegészítő segítséget.
Macskagyökér, citromfű, komló kéz a kézben: Segíthet a Sedacur forte
Ha az alváskörnyezeten és az életmódon is igyekszünk javítani, sokszor már ez is hozzásegít a pihentető alváshoz. Előfordulhat azonban, hogy átmenetileg mégis egyéb támogatásra szorulunk. Ilyenkor érdemes olyan gyógynövényekhez nyúlni, amelyeket a népi gyógyászat régóta alkalmaz, hatásukat pedig ma már klinikai vizsgálatok is alátámasztják. A macskagyökér, a citromfű és a komló kivonatának kombinációját tartalmazza a Sedacur forte, amely altató-nyugtató hatású. Ez a növényi gyógyszer nappal nyugtat, oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és pihentető alvást biztosít. Előnye, hogy nem rontja a koncentrációt, nem tompítja a figyelmet, és a reakcióidőt sem befolyásolja, így nem zavarja a mindennapi tevékenységeink végzését – például az autóvezetést sem. A Sedacur forte a patikákban recept nélkül kapható gyógyszer.
