81 éves korában meghalt Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. A halálhírt Bóta Gábor színházkritikus a közösségi médiában osztotta meg, miután felhívta őt a színésznő férje, Bodrogi Gyula. A Nemzet Színésze az Indexnek telefonon is megerősítette a hírt.
A legjobb barátok voltunk. Telefonon mindennap tartottuk a kapcsolatot, még az utolsó napokban is. Most nagyon nehéz beszélni, bármit is mondani.
A Story magazinnak nem sokkal halála előtt még interjút adott Voith a Nagykovácsiban lévő otthonában.
Korábban sűrű életet éltem, rengeteget játszottam: egyik premier követte a másikat, utána a kollégákkal, barátokkal éjszakába nyúló találkozók, beszélgetések, vacsorák, bulik… Aztán filmforgatások, szinkron – gazdag, sűrű élet volt. Ideje van az elcsendesedésnek. Bár nem akarom tudomásul venni a koromat – ez egyszerűen felháborító –, a lelkemben, a fejemben megmaradtam annak a 25 éves, renitens, bohém lánynak, aki voltam. De tetszik, nem tetszik, az idő múlik. Ennek egyik látható jele, hogy amióta pár éve ideköltöztünk Nagykovácsiba, egyre nehezebben mozdulok ki. Jólesik ez a nyugalom. Persze néha felmerül a gondolat, hogy talán jobb lenne a városhoz közelebb lakni, aztán rájövök: én innen már sehova sem akarok elköltözni. Korábban sok helyen laktam Budapesten, a gyerekkoromról nem is beszélve. Amikor a történelem viharai elől és után a szüleim külföldön találtak nekem menedéket. Egy évig Olaszországban és Svájcban, apácákhoz jártam iskolába. Életemben nem sírtam annyit, mint akkor. Borzalmasan hiányoztak a barátaim, a szüleim. Anyámnak mindennap írtam, könyörögtem, hogy hozzanak haza.
Párjáról, Döme Zsoltról is beszélt:
Zsolttal az első közös emlékünk negyvenkét évvel ezelőttre nyúlik vissza. Akkor már nem éltem együtt a férjemmel, Bodrogi Gyulával. A tízéves fiammal, Ádámmal kettesben mentünk nyaralni a Balatonra, Goór Nagy Mari pedig eljött meglátogatni minket. Vele jött Zsolt is. Bemutatott bennünket egymásnak… Tetszettem Zsoltnak, de eleinte csak haverkodtam vele, ugyanis életem forgatókönyvében nem szerepelt egy új párkapcsolat. Miután rengeteget beszélgettünk, és megismertem Zsolt életének szomorú történetét, beleszerettem, és eldöntöttem: vele szeretném leélni az életem.
Egy nagyívű színházi pálya
Voith Ági 1944. március 17-én, Budapesten született, édesanyja Mészáros Ági Kossuth-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész. Az 1956-os forradalom után Svájcban, majd Olaszországban apácáknál tanult. 1966-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában. A színművészetire állítólag csak azért felvételizett, mert egyik általa tehetségtelennek tartott osztálytársnője beadta a jelentkezését, s úgy gondolta, hogy akkor ő is belevághat. Édesanyja a másodrostánál tudta meg, hogy pályázott; kétségbeesetten telefonálta végig ismerőseit, hogy ne vegyék fel a lányát, csak ha valóban nagyon tehetséges, mert ez a pálya még tehetséggel is nagyon nehéz.
A főiskola után 1984-ig a József Attila Színház tagja volt. A kaktusz virágában debütált; partnere Bodrogi Gyula volt.
Azt a szerepet olyan komolyan vettem, mintha a Lady Macbethet játszottam volna. De persze, emiatt jöttek egymás után a zenés szerepek. Habkönnyű darabokat játszottunk. Hiába szerettem volna annyira eljátszani például Shaw Caesar és Cleopatrájának főszerepét, ami nagyon nekem való lett volna. Ebből kevesebb jutott. Ehelyett szovjet és NDK-s „musz”-darabokat mutattunk be
– mesélte a színésznő egy 2022-es interjúban.
Később a Thália, illetve az Arizona Színházban játszott. 1993-tól szabadfoglalkozású, 2019–2021 között a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. Elsősorban vígjátékokban volt látható, de számos zenés darabban is jelentős sikert aratott. A kaktusz virágával országos hírnévre tett szert, a Nádas Gábor és Szenes Iván által számára írt, Bodrogi Gyulával előadott A jamaicai trombitás örökzölddé vált.
A színésznő pályájának fontos pillanatait galériánkban szedtük össze:
Tévé- és filmszerepek
A színpadi szerepek mellett számos tévé- és játékfilmben játszott. 1966-ban mutatták be Az első esztendő és a Nem szoktam hazudni című játékfilmeket, melyekben még kezdő színésznőként kapott főszerepet. Szerepelt A postaláda, a Régi nyár, a Házassági évforduló, a Tündér voltam Budapesten, a Lyuk az életrajzon, a Szomorú vasárnap és a Kártyaaffér hölgykörökben című tévéfilmekben; a Hungária Kávéház, a Linda és a Patika című tévéfilmsorozatokban; az Irány Mexikó és a Krétakör című játékfilmekben és a Szerencsés Dániel című filmdrámában is.
Mint ismert, a színésznő decemberben tüdőgyulladással került kórházba, azonban az ünnepekre már hazaengedték, az év utolsó napjait otthonában tölthette.
Márciusban lett volna 82 éves.
