Az idén a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) járt Kapu Tibor, és a legénység többi tagja számos kísérletet végzett el az űrben, ezekből 25 magyar kötődésű volt. Az egyik egy lágy cella, melynek elméleti és fizikai megalkotói az Oxfordi Egyetem Matematika Intézet és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói voltak – számolt be róla a pár nappal a magyar űrhajós visszatérte után a National Geographic magazin online kiadása is.
Most pedig az Instagramon posztolt több mint 750 ezer követőjének az Oxfordi Egyetem Matematikai Intézete, ahol alapvetően a hétköznapok matematikai kötődését mutatják be igazán érdekesen és szemléletesen, például, hogy hogyan lehet könnyen átszámítani a mérföldeket kilométerekre (a Fibonacci-számok, illetve az aranymetszés segítségével).
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Kapu Tibor ennek az újonnan felfedezett alakzatnak a „csontvázába” fecskendezett vizet az űrben, „a folyadék pedig a gravitációtól szabadon először a szélekhez tapadó hártyát képzett, majd fokozatosan kitölti az egész vázat, így egy teljes egészében vízből álló, lágy cella jött létre. Ez az első alkalom, hogy negatív felületi görbületű 3D-alakot sikerült folyékony vízből megvalósítani” – számolt be róla az oxfordi matematikusok Instagram-oldala.
Nagyon boldog vagyok, ez csodaszép!
– mondta nevetve Kapu az űrben, mikor végzett a kísérlettel.
Az Oxfordi Egyetem Matematika Intézet honlapján is szentelt a témának egy viszonylag rövid bejegyzést. Ebben arról írnak, hogy ezek az „ideális lágy alakzatok” bőségesen megtalálhatók a természetben – a tengeri kagylóktól az izomsejtekig –, de eddig rejtély volt, hogy a természetben miként fejlődnek ki. A részben magyar kutatók által felfedezett új alakzat nemcsak a biológiai szövetek geometriáját magyarázza meg, hanem új, sarkok nélküli épülettervekben is segítséget nyújthat.
A Kapu által kipróbált úgynevezett f2 cella geometriája hasonló a poliéderekéhez – mint a téglatest vagy a kocka –, csúcsok, élek és lapok halmaza, de azokkal szemben az éleinek nem kell egyenesnek, lapjainak pedig nem kell síknak lenniük. Ez utóbbiak a minimális felületek – írták.
Takuya Onishi, az ISS parancsnoka a kísérletet „a tudomány művészetének” nevezte.
