Vivien gazda korábban két udvarlóját is hazaküldte, a tanyán maradt három férfi közül pedig egyikük, Attila úgy döntött, önként távozik. Mivel személyesen nem tudott elbúcsúzni a gazdától, levelet írt neki, amit végül az első rostán már átment Sándor és Balázs adtak át Viviennek, amikor utóbbi éppen az újonnan érkezett udvarlóival ismerkedett.
Kedves Vivi! Reggel, meditáció közben volt időm gondolkodni. Azon gondolkodtam, mire is van nekem szükségem, mit keresek én. A válaszom magamnak, hogy szerelmet. Szerelmet keresek, azt a szerelmet, amit úgy érzem, nem tőled kaphatnék meg, így én tovább keresgélnék. Te egy csodálatos nő vagy, csodálatos ember, de úgy érzem, egy fal van körülötted. Egy fal, amit én nem tudnék áttörni. Benned azt látom, hogy nem ugyanaz a szeretetnyelvünk. Nem tudtam tőled személyesen elköszönni, ezért írtam a levelet. Tiszta szívvel kívánok neked nagyon sok sikert az életben, és ha elfogadsz tőlem egy tanácsot: Balázs. Balázst ismered meg, mert szerintem benne találnád meg azt, akit keresel. Találkozz vele, adj neki esélyt, tölts vele időt, és a lényeg, hogy ismerd meg. Tényleg csodálatos nő vagy, csodálatos ember, ölellek
– zárta sorait Attila.
A leírtakkal kapcsolatban Vivien úgy fogalmazott: korrektnek tartja Attila levelét, akivel egyetértett abban, hogy talán nem egymáshoz valóak, hiszen a férfi jól látta, hogy nem egyezik a szeretetnyelvük.
Udvarlóival a gazda nem osztotta meg a levél tartalmát, annyit viszont elmondott nekik, hogy Attila korrekt sorokat fogalmazott meg, és valahol igaza is van.
