Szakításuk után két évig élt külön Tápai Szabina és Kucsera Gábor, válásra viszont nem kerítettek sort ez idő alatt. Májusban végül a Beköltözve Hajdú Péterhez című műsorból derült ki, hogy hónapok óta kibékültek, ám mint mondták, ezt egymásra és a gyerekeikre koncentrálva szerették volna megélni.
Békülésüket követően úgy döntöttek, évekkel ezelőtti polgári esküvőjük után egy egyházi szertartáson is kimondják egymásnak az igent, amivel kapcsolatban Tápai Szabina elárulta, hogy a testvére, Tápai Andi által épült be a családjukba a vallás.
A pár most a Best magazinnak mesélt a nemrégiben tartott egyházi esküvőről és arról, hogyan sikerült visszatalálniuk egymáshoz.
Tápai elmondta, hogy miután bekerült a keresztény közösségbe, elkezdte nagyon-nagyon jól érezni magát, jó emberekre talált, akikkel sokat beszélgetett, és újra vidámmá, reménnyel telivé vált. Kucsera Gábor beismerte, hogy kezdetben nem örült annak, hogy felesége az említett közösségbe jár, de miután maga is ellátogatott egy alkalommal, megváltozott a véleménye.
Egyből elszállt minden előítéletem. Rájöttem, hogy ez nem egy szekta, ahogy korábban gondoltam. Hogy itt egyáltalán nem furcsák vagy bolondok az emberek. Ellenkezőleg. Értékesek, bölcsek, tapasztaltak és jók. Lett egy lelkipásztorom, akivel rengeteget beszélgettem, és végül Szabit is beelőzve, én előbb merítkeztem be, ami az újjászületés, a megtérés szimbóluma
– osztotta meg a lappal.
Mint mondták, egyszer csak azon kapták magukat, hogy egyre gyakrabban találkoznak, és egyre többet beszélgetnek mélyebb dolgokról.
Gabi nagyon megnyílt nekem. Egyre több alkalom volt, amikor napközben elszöktünk kettecskén kávézni. Aztán később volt olyan, hogy a férjemnél aludtam az albérletében. De lassan haladtunk, és a gyerekeknek sokáig nem szóltunk. Biztosra akartunk menni.
A téma kapcsán Tápai úgy fogalmazott: magán már régóta érezte a változást, aztán rájött, hogy a férje is változni kezdett. Mindketten elkezdték olvasni a Bibliát, tanításokat hallgattak, és „elkezdte újra komolyan venni a szavait, a szándékait”.
Én tényleg nagyon vissza akartam kapni a családom, és mindent megtettem ezért, de a sikerhez kellett Isten segítsége, áldása. Ez egyedül nem ment volna
– jelentette ki Kucsera Gábor, aki idén márciusban költözött vissza a családjához.
A kétszeres világbajnok kajakozó hangsúlyozta: semmi kétsége nincs afelől, hogy feleségével együtt öregszenek meg, mert már tudják, hogyan kell megoldaniuk a problémákat – úgy vélik, a hitük mindenen átsegíti őket, és az elmúlt három évben olyan mélypontokat éltek meg, amit eszük ágában sincs újra megtapasztalni. Nyíltan beszélnek továbbá a hűségről is, ami korábban nehézséget jelentett a házasságukban. Azt mondják, „újjászületésük” előtt mindent megbocsátottak maguknak és egymásnak, hogy tiszta lappal indulhassanak el újra.
Az az oldalunk, azok a tulajdonságaink domborodnak ki az elmúlt hónapokban, amibe a másikunk egykor beleszeretett. De valóban vannak nagy változások is, például engem mára a férjem úgy ölel, ahogy előtte soha. Szeretettel, gyengédséggel, gondoskodással. Ez nekünk hiányzott az elmúlt tíz évünkből…
– magyarázta az egykori kézilabdázó, mire férje hozzátette:
Szabi mára megadja a teret nekem is, nem akar elnyomni, és én sem őt. Nem akar egyedül megoldani mindent, és meghallgat, érdekli a véleményem. Visszavett a harsányságából, és mára egy egységet alkotunk.
Májusi egyházi esküvőjüket illetően elárulták, hogy nem titkolták a dolgot, csupán nem verték nagy dobra. Mint mondták, „kis szolid, délutáni esemény volt a Pilisben”, és miközben a fogadalmaikat tették, lányaik elaludtak az ölükben. A szertartás után bográcsoztak, beszélgettek a rokonsággal és a barátokkal, kora estére pedig már otthon is voltak.
Egyszerű de nagyszerű volt. De ami a legfontosabb, nekünk sokat jelentett. Mára hármas egységben vagyunk Istennel, és ez szorosabb és erősebb kötelék bárminél. Ezért nincsen kétségünk a jövőt illetően. Újra boldogok vagyunk együtt, és a közösség is örökre fontos része marad az életünknek
– mondta a lapnak Tápai, mire Kucsera Gábor azzal zárta a beszélgetést: „Nem véletlen, hogy az elmúlt három évben végül egyikünk sem adta be a válókeresetet, ami egyébként már kész volt. Isten nem engedte. A szerelem mulandó, de ami minket összeköt, az nem. Szóval Szabival ez nem szerelem, ez már annál sokkal több.”
