„Lacika hasfájós és válogatós”
– Az ötéves kisfiam a kezdetektől fogva a rossz evők táborába tartozik – sóhajtja Anett. – A vajas kenyér – kakaós csiga – ketchupos tészta háromszögén kívül nem nagyon tudok kedvére valót az asztalra tenni. Az esti kakaójához a mai napig ragaszkodik, de ezen kívül még a napi egy liter folyadékot is nehéz belediktálni. Nem csoda, hogy a kakilással is gondjai vannak: van, hogy napokig nincs széklete, ami már nem először okozott neki fájdalmat és aranyeret. Én teljesen el vagyok keseredve, mert azt hittem, ilyen csak felnőtteknél fordulhat elő.
Az aranyér a kisgyermekeket sem kíméli
Ha egy gyerek válogatós, csak többszörösen feldolgozott élelmiszereket fogyaszt és kevés folyadékot iszik, lelassulhat az emésztése, ami székrekedéshez vezethet. Az ezzel járó erőlködés bizony ebben a korban is gondot okozhat: berepedhet a végbélnyílás, kifordulhat az aranyeres fonat. Ezért igyekezni kell rostdús gyümölcsöket, zöldségeket csempészni az étrendjébe, még ha ez némi kreativitást igényel is a szülők részéről. Emellett ügyelni kell a bőséges folyadékbevitelre, és nem baj, ha minél hamarabb megtanítjuk gyermekeinknek a helyes WC-etikettet, és nem engedjük őket hosszan ücsörögni a mellékhelyiségben.
„Csak ül a gép előtt egész nap”
– Az én fiam ugyan mindent megeszik, de mozogni nem hajlandó – mondja Edit, a 16 éves Balázs édesanyja. – Ha nem az iskolában van, akkor egész nap számítógépes játékokat játszik. Van, hogy még enni sem kel fel a székéből. Én viszem be hozzá az ennivalót. Csoda, ha nemcsak túlsúlyos, de már aranyeres is?
A mozgásszegény, ülő életmód veszélyei
Sajnos egyre gyakrabban fordul elő tizenéveseknél is ez a betegség, amely nemcsak az öröklött kötőszöveti gyengeség következménye lehet. A digitális eszközök miatti ülő életmód és a csökkent fizikai aktivitás hatására a végbél ereiben lelassul a keringés, és amikor nyomás nehezedik erre a területre, az erek kitágulnak, ami szintén aranyérbetegséghez vezethet. Ezen a túlsúly és a stresszes életmód csak rontani tud. Persze ez a felnőttekre is igaz, hiszen egyre több a nagy feszültséggel és felelősséggel járó irodai munka, ahol ugyanúgy napi 8-10 órát ülünk egyhuzamban.
„A szülés után lett aranyerem”
– Mindenre felkészültem, amikor az első gyermekemet vártam, kivéve az aranyeret – meséli a 33 éves Judit. – Nem volt elég, hogy fáradt voltam, kialvatlan, és a szoptatással is megküzdöttem az elején, még annak is utána kellett járnom, mitől viszket, ég és vérzik a fenekem.
A túlzott erőlködés szintén aranyeret válthat ki
A terhességgel járó gyors súlygyarapodás szintén nagy nyomást gyakorol a medencefenék izmaira és kötőszöveteire, ami aranyérhez vezethet. Ezt fokozhatja a szülés alatti erőlködés, amely azonban nem csak ebben az élethelyzetben jelent kockázatot: nehéz fizikai munkák, esetleg súlyemelő sportok esetében ugyanez mondható el.
A nagyszülők is veszélyben vannak
Időskorra sajnos minden eddig felsorolt kockázati tényező mellé az egyre lazábbá váló kötőszövetek is betársulnak, amelyek csak növelik az aranyér kockázatát. A betegség esélye minden 10 évvel tíz százalékkal növekszik: azaz az ötvenévesek mintegy 50 százalékánál, a hatvanévesek 60 százalékánál fordulhatnak elő aranyeres gondok.
Proktis-M: az aranyér legelső tüneteinél segít
Látható tehát, hogy az aranyér különböző okokból eltérő életkorban és élethelyzetben alakulhat ki, ám van, ami minden esetben ugyanolyan fontos: a megelőzés, illetve a tünetek korai felismerése és kezelése. Ez utóbbiban segít a vény nélkül kapható Proktis-M kúp és Proktis-M plus kenőcs, amelyek kifejezetten aranyeres panaszok kezelésére szolgáló készítmények. A micellákba „csomagolt” hialuronsavnak és a gyógynövényi összetevőknek köszönhetően erősíthető a meglazult szövetek szerkezete, hidratáltsága, ami csökkenti a gyulladást, felgyorsítja a regenerációt és enyhíti a kellemetlen tüneteket. Ennek a különleges technológiának köszönhetően a Proktis-M egyenesen a beteg sejtekhez juttatja a segítséget.
Patikában kapható gyógyászati segédeszközök
