Rengeteg magyar gyerek hallhatta a strandolások alkalmával a szüleitől, hogy közvetlenül evés után ne menjen be a vízbe, mert az annyira veszélyes, hogy akár fulladást is okozhat – annak ellenére, hogy erre az állításra nincs tudományos bizonyíték.
A világ másik felén, a Távol-Keleten egy szintén nem bizonyított, ám sokkal kellemetlenebb tévhit terjed generációk óta – és egyúttal okoz milliónyi álmatlan, izzadva forgolódással töltött éjszakát a nyári hőségben.
Ami azért is lehet különösen kellemetlen, mert a nyári hőhullámok idején előfordul, hogy még éjszaka sem csökken 25 Celsius-fok alá a hőmérséklet. A halálfélelem árnyékában kialakuló tévhit olyannyira a koreai közgondolkodás részét képezi,
- hogy a nyári hőhullámok éjszakai áldozatainak halálát gyakran még manapság is a zárt térben bekapcsolva hagyott ventilátorokkal magyarázzák a koreai sajtóban.
- A világ egyik legfejlettebb ipari államában értékesített ventilátorok leírásában mind a mai napig figyelmeztetik a vásárlókat a zárt térben való ventilátorozás veszélyeire.
- A készülékeket nemcsak a forgásukat elindító gombbal látják el, hanem sokszor időzítőt is szerelnek rájuk.
- Olyan babaventilátorokat is forgalmaznak, melyeket kifejezetten azzal reklámoznak, hogy nem tesznek kárt a gyermekek egészségében.
És ha ez nem lenne elég, a koreai fogyasztóvédelmi hivatal még közleményt is kiadott 2006-ban, hogy felhívja a figyelmet a zárt térben való ventilátorozás veszélyeire:
Ha túl sokáig van az ember ventilátoroknak vagy légkondicionálóknak kitéve, az vízveszteséget és hipotermiát (kihűlést) okoz. Ha közvetlenül érintkezik a ventilátorral, az a széndioxid-telítettség növekedése és az oxigénkoncentráció csökkenése miatt halálhoz vezethet. A kockázatok nagyobbak az idősek és a légzési problémákkal küzdő betegek esetében. 2003 és 2005 között összesen 20 olyan esetet jelentettek, amelyekben alvás közben bekapcsolva hagyott ventilátorok és légkondicionálók miatt fulladtak meg. A fulladás megelőzése érdekében be kell állítani az időzítőt, valamint az ajtót is nyitva kell hagyni.
De mivel magyarázzák ezt a halálfélelemre alapozott elméletet, és hogy terjedt el egyáltalán a koreaiak körében?
Hipotermia, fulladás
A különböző tévhiteket és városi legendákat megcáfoló vagy éppen alátámasztó Snopes Koreai ventilátorhalál című szócikke szerint – ami egyébként hamisnak találta az elméletet – két fő magyarázata van annak, miért terjedhetett el, hogy halálos fenyegetést jelenthet egy éjszakára bekapcsolva hagyott ventilátor.
Az egyik az, hogy a ventilátor lehűti a szobát, és egyúttal a szobában alvó ember testét is, ami súlyos esetben hipotermiához vezethet. Ezt a magyarázatot azonban még egy laikus is könnyedén megcáfolja, hiszen a ventilátorok nem hűtik le a levegőt, csak átmozgatják. A másik az, hogy a ventilátor oxigénhiányt okoz a zárt térben, ami a szobában pihenő fulladásához vezethet.
De mivel a ventilátorok vajójában csak forgatják a levegőt, ezért a szoba levegőjének az oxigénszintjére sincsenek hatással. Illetve a lakóépületek szigetelése sem teljesen tökéletes, így hiába csukja be a szobája ajtaját és az ablakokat az ember, a levegőáramlás nem szűnik meg teljesen, azaz az oxigénszint mindenképpen elégséges marad.
És hőguta
A ventilátorhalálról szóló angol nyelvű Wikipédia-szócikk és két, a témát körüljáró blogposzt – egy koreai-amerikai és egy Dél-Koreában élő amerikai szerző tollából – is említ egy harmadik magyarázatot, méghozzá az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (United States Environmental Protection Agency) hőhullámok kapcsán kiadott útmutatójára hivatkozva.
A légmozgás fokozza az izzadtság párolgását, ami hűti a testet. Szélsőséges hőségben és magas páratartalom mellett azonban a verejték párolgása hatástalanná válik, így a testet érő hőterhelés megnő – ami felgyorsíthatja a hőkimerülés és más káros állapotok kialakulását. A hivatal nem is javasolja a ventilátorok zárt, szellőzés nélküli helyiségekben való használatát, ha a tényleges hőmérséklet és a páratartalom kombinációjával meghatározott hőindex 32 Celsius-fok fölött van – amit az elméletben hívő koreai blogger ahhoz hasonlít, mintha légkeveréses sütéssel készítenénk el az ételt.
Az amerikai hivatal azt ajánlja a legutóbb 2016-ban frissített útmutatóban, hogy hőhullámok idején inkább nyitott ablaknál használjuk a ventilátorokat, és inkább olyan időszakban, amikor kint hűvösebb van mint bent.
Ugyanakkor a Lancet című orvosi szaklapban 2021-ben megjelent tanulmány szerint a zárt helyiségben való ventilátorozás csak extrém hőségben (47 Celsius-foktól) és extrém alacsony páratartalomnál (10 százalék alatt) okozhat hőgutát. A kutatást végző tudóscsapat egy másik tanulmánya pedig arra jutott, hogy normális páratartalom mellett egészen 40 Censius-fokig javíthat a hőérzetünkön, ha ventilátort használunk. A kutatás eredményeiből továbbá az is kiderült, hogy minél párásabb a levegő, annál magasabb hőmérsékletig lehet hatásos fegyver a forróság ellen a ventilátor.
Lassan száz éve rettegnek a ventilátoroktól
A Slate koreai-amerikai újságírója, a népszerű tévhitekről könyvet is író Ken Jennings – akit szöuli gyerekként szintén gyakran ijesztegettek a gyilkos ventilátorokkal – pár évvel ezelőtt utánajárt az ország vezető angol nyelvű lapja, a Korea Herald által is csak városi legendának nevezett ventilátorhalálok rejtélyének, és kiderült:
Ezt a feltételezést egyébként sokan valósnak találták, méghozzá azért, mert épp ebben az időszakban kezdték el figyelmeztetéssel ellátni a ventilátoraikat a gyártók.
A legelső, ventilátorok jelentette halálos fenyegetésre figyelmeztető újságcikk jóval előbb, nagyjából az elektromos ventilátorok kereskedelmi forgalomba kerülésével egy időben, 1927 nyarán jelent meg egy koreai napilapban – amikor a félsziget még Japán gyarmata volt. A Furcsa ártalmak az elektromos ventilátoroktól című cikkben arra figyelmeztették az olvasókat, hogy az új technológia émelygést, arcbénulást, sőt, akár még fulladást is okozhat.
Talán a szél felől fújhat a szél
Az őrület földrajza: Pénisztolvajok, vudu halál és a világ legfurcsább szindrómáinak kutatása – eredeti nyelven The Geography of Madness: Penis Thieves, Voodoo Death, and the Search for the Meaning of the World’s Strangest Syndromes – című könyv szerzője, Frank Bures a ventilátorhalál kapcsán arról beszélt az Atlanticnak, hogy az egésznek a széltől és a haláltól való ősi félelemhez lehet köze.
Bures a könyvében azt írja, hogy egyes ősi kínai orvosi szövegek a „szélőrülettől” és a „szélbolondságtól” is óvták az olvasókat, majd olasz és cseh példákat hoz fel arra, hogy ezek a hiedelmek mind a mai napig velünk élnek. Magyarként talán elég csak a „szélütés” kifejezést megemlíteni, amit mind a mai napig használunk arra a rendkívül súlyos állapotra, amikor egy ember agya nem jut elég oxigénhez.
Az író szerint a széles körben elterjedt hiedelem konkrét gyökerét (vagy gyökereit) nehéz pontosan meghatározni, inkább az a fontos, hogy a ventilátorhalálban és más abszurdnak tűnő elméletekben való hit – amit ő „kulturális szindrómának” nevez – hogyan tartja fenn magát.
Az ilyesmi csak akkor terjedhet el, ha az emberek hisznek a gyökerét képező okban. Ha elhiszik, hogy a szélnek vagy az elektromos ventilátoroknak lehet ilyen káros hatása. De ha senki sem hisz benne, akkor nem fog elterjedni
– mondta Bures.
A halálos ventilátoroktól való félelem talán nehezen értelmezhető a Koreán kívül élők számára, de a hasonló fenyegetések kultúránként és országonként eltérőek lehetnek. Ami összeköti ezeket, hogy rengeteg ember megfelelő bizonyítékok híján is hisz bennük. „A kulturális szindrómákkal való megismerkedésünk az egyik elsődleges kockázati tényező” – írja Bures a könyvében.
Szerinte bizonyos kulturális szindrómák a bennük való hitünk miatt akár „valósággá” is válhatnak, méghozzá a nocebo-hatás miatt: a negatív várakozások ugyanis káros események láncolatát indíthatják el, amelyek végül beváltják ezeket a várakozásokat.
