A nigériai Calabar egyetem 26 éves orvostanhallgatója, Enya Egbe az évfolyamtársaival arra várt, hogy az anatómia óra részeként nekilássanak egy férfi holttestének felboncolásához, amikor hirtelen felkiáltott, majd kimenekült a teremből. Amikor társai utána rohantak, a fiatalembert sírva találták a folyosón.
Mint kiderült, hogy Egbét azért sokkolta a holttest látványa, mert felismerte: az egyik barátja feküdt az asztalon, akiről azt sem tudta, hogy meghalt. Amikor felhívta barátja családját, kiderült, hogy szülei rendőrségről rendőrségre járva keresik gyermeküket, akiről azóta nem hallottak, hogy rendőrök őrizetbe vették őt, és három barátját, amikor egy éjszakai klubból hazafelé tartottak.
Az esetről a BBC-nek számolt be Adaobi Tricia Nwaubani nigériai író, felhívva a figyelmet arra, hogy bár a nigériai orvostanhallgatók azt hitték, hogy csak megölt bűnözők holttestein tanulhatnak, valójában rendőri erőszak áldozatainak holttestét használták, és használják erre az egyetemeken. Egyikük elmondta:
A legtöbb holttesten, amit használunk, lőtt sebek vannak. Nagyon rosszul éreztem magam, amikor kiderült, hogy néhányan közülük mégsem bűnözők.
A nigériai orvosi egyetemek soha nem kapnak önként felajánlott holttesteket, és hivatalosan „lövöldözésben meghalt bűnözők” testein gyakorlatozhatnak a hallgatók. A valóság azonban az, hogy „rendőrök által megölt gyanúsítottak” holttesteit használják, amiket rendőrök adnak át.
Hivatalosan csak olyan holttesteket lehetne felhasználni, amikért senki sem jelentkezett, de a cikk szerint rendszeres, hogy a rendőrök az egyetemi halottasházakban tüntetik el az általuk megölt emberek maradványait, és így azok családja soha nem tudja meg, hogy rokonuknak mi lett sorsa. Csak azt, hogy eltűntek.
Ez várt volna Egbe barátjára is, ha a sors nem úgy hozza, hogy pont az ő asztalára kerül a holtteste. Ennek köszönhetően családja rendesen el tudta temetni, az őt meggyilkoló rendőröket pedig kirúgták az állásukból.
