Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján bő száz évre visszamenőleg tárolja a napi időjárási adatokat, ebből tudjuk azt is, milyen volt az idő pár évvel ezelőtt. Nyilvántartják a napi középhőmérsékletet, az adott dátumhoz tartozó maximum és minimum hőmérsékletet, illetve azt is, hány milliméter csapadék esett aznap. Grafikánkon előbbi három érték szerepel (a csapadékmennyiséget szövegesen elemezzük csak), az egyes éveket pedig különböző színek jelzik. A kör külső szélén a hónap napjai láthatók, és minél formátlanabb egy gyűrű, annál szélsőségesebb volt az időjárás egyik napról a másikra az adott évben. Az Országos Meteorológiai Szolgálat öt városra gyűjt adatokat – mi most Budapestét elemezzük.
Az öt év összesen százötven napjából 115 volt olyan, amikor nem esett semmilyen csapadék. A legszárazabb a tavalyi év volt, amikor mindössze három napon át esett, a legnedvesebb pedig 2017, amikor közel négyszer ennyi (11) napon örülhetett az, aki szereti a tavaszi esőt. 2019 eggyel kevesebb esős napjával a dobogó harmadik fokára ér fel. 2017-hez tartozik egy másik rekord is: az egész hónapban lehulló 53,6 milliméter csapadék több mint fele (30,3 milliméter) egyetlen naphoz, április 19-éhez tartozik. A rendhagyó időjárásról megemlékeztünk mi is: akkor azt írtuk, az OMSZ riasztást adott ki és a februárnál is téliesebb április miatt.
A sötétkékkel jelölt 2016 leghidegebb áprilisi napján 2,7 fokot mértek, a legmelegebben pedig 26,4 fokot. A legnagyobb hőmérsékletbeli változás 8-áról 9-ére történt, amikor a középhőmérséklet 16,7 fokról huszonnégy órán belül 10,4-re zuhant vissza. Egy évvel később (amit ábránkon sárga szín jelöl) már sokkal nagyobb különbség volt a legalacsonyabb és legmagasabb mért budapesti érték között (0,5 és 26 fok), a 24 óra alatt beállt legnagyobb változás pedig örömteli volt, ugyanis 24-én még csak 10,1 fokot mértek, másnap viszont már 15,3-at.
A zöldre színezett 2018 aztán elhozta az elmúlt öt év áprilisainak legmelegebb napját: 29-én 30,2 fokot mértek, ami valószínűleg a frontérzékenyek mérsékelten örültek, ugyanis két nappal előtte nyolc és fél fokkal kevesebb volt a napi legmelegebb mért érték. Ráadásul abban a hónapban nem ez volt az egyetlen hirtelen változás: 8-án 15,5 fokra mászott fel a hőmérő a fővárosban, a következő huszonnégy órában viszont 7,4-re csökkent, majd hirtelen 23,4-re nőtt. A hónap utolsó másfél hetében (az esetek többségében) szélesebbre nyúlik a gyűrűje, mint a többi évhez tartozó, ami azt jelenti, hogy a vizsgált öt évből 2018-ban volt a legmelegebb.
A lila színű 2019 fura formát vesz fel, ami jól mutatja, mekkora hőingadozások voltak tavalyelőtt. 26-án például ebben az évben volt a legmelegebb az idő (22,8 fokos középhőmérséklet), ami huszonnégy órán belül közel kilenc fokot zuhant (14-re). A következő huszonnégy óra is megterhelő volt, ugyanis míg 27-én 26,2 fok volt a mért maximum, másnap már 10,7-tel kevesebb (15,5 fok).
A koronavírus első hullámában azért voltak fontosabb problémáink is, mint az időjárás, de azért a (türkizzel jelölt) 2020-as áprilisról is emlékezzünk meg. Az előző négy évvel ellentétben tavaly mínuszokat is mértek: április első két napján is mértek nulla foknál hidegebbet. Ezután tartósan tíz fok fölött volt a napi középhőmérséklet, de kicsit gyorsan bíztuk el magunkat: 13-án még 17 fokot mértek, másnap viszont már csak 7,8-at. Két nap múlva közel kétszer ennyit, 15,1 fokot mutatott a hőmérő. Tavaly áprilisban mindössze három nap volt csapadékos: a hó közepén egy nap esett 0,2 milliméter csapadék, a hó végén pedig két nap alatt 2,5.
