1. tévhit: A joghurt akkor jó, ha megáll benne a kanál.
A nagymamáink konyhájában készült joghurtokra talán még igaz lehetett, hogy vigyázzba állt bennük a kanál. De biztos, hogy a sűrűség jelenti a minőséget? A joghurt lelke az élő kultúrákban rejlik. „Ma már sokféle joghurt közül válogathatunk: a boltok hűtőpultjain egyaránt megtalálható a sűrűbb görög, a hagyományos lágy és savanykás ízű, az ízesített vagy az igen kedvelt, hígabb ivójoghurt. Mindegy, hogy milyen sűrű a joghurt, ez inkább a zsírtartalommal függ össze, az sem mindegy, de ebből a szempontból a baktériumok mennyisége a fontos.” – cáfolja az első tévhitet Schmidt Judit dietetikus.
2. tévhit: Felesleges élő kultúrás termékeket fogyasztani, mert a jó baktériumok úgysem élik túl a gyomor savas környezetét.
Az emberi szervezetet jótékony mikroorganizmusok billiói népesítik be, melyek többsége épp a bélrendszerben él. Ha odafigyelünk bélrendszerünk barátságos lakóira, akkor ők is hatékonyan védelmeznek majd bennünket a nemkívánatos külső betolakodók ellen. Schmidt Judit szerint a joghurtok fogyasztásának és a kiegyensúlyozott étrendnek köszönhetően akár meg is sokszorozhatjuk bélrendszerünkben a hasznos mikroorganizmusok számát: „A jótékony baktériumokat legkönnyebben a savanyított tejtermékekkel, például élő kultúrás joghurttal juttathatjuk be a szervezetünkbe. Ezek az élő kultúrák a közönséges tejsavbaktériumokkal ellentétben sokkal jobban ellenállnak a gyomor savas környezetének, ezért a gyomorból a vastagbélbe jutva is magas koncentrációban életben maradnak.” Persze, ha a védekezőképességünket szeretnénk erősíteni, akkor a megfelelő vitaminfelvételre és az egészséges életmódra is oda kell figyelnünk, amelynek része a rendszeres mozgás, a helyes étrend és a felesleges stressz kerülése.
3. tévhit: Csak a tejtermékek erjeszthetőek.
A joghurt erjesztés vagyis fermentáció útján keletkezik. De ugyanígy állítják elő a savanyított (fermentált) zöldségeket is. A különbség csak abban rejlik, hogy míg a savanyú káposzta esetében elegendő biztosítanunk a megfelelő feltételeket, és a folyamat magától végbemegy, addig a joghurt erjedéséhez hozzáadott mikroorganizmus-kultúrákra van szükség. Ahogyan a joghurt, úgy a savanyú uborka vagy a savanyú káposzta is gazdag jó baktériumokban. „A fermentált (erjesztett) zöldségeket sokféleképp beiktathatjuk a napi étkezésünkbe. Ráadásul ezek kiváló helyettesítői a nyers változatoknak akkor is, amikor éppen nem jutunk hozzá a friss, szezonális zöldségekhez.” – biztat Schmidt Judit a savanyított zöldségek fogyasztására.
4. tévhit: D-vitamint csak a napból nyerhetünk.
Immunrendszerünk kapcsán egyre többet hallunk a D-vitamin fontosságáról. A D-vitamint szervezetünk saját maga állítja elő a napfény hatására, tehát igaz, hogy a D-vitamin elsődleges forrása nem más, mint a napsütés, ami a bőrünket éri (pontosabban annak UV-B spektruma). De mi van olyankor, amikor kevesebbet süt a nap? Egy magyarországi kutatás alapján a lakosság 95 százalékának lenne szüksége extra D-vitamin-forrásra tél végére.1 Szerencsére a dietetikus szerint nem kell mindenáron a napfényt kergetni ahhoz, hogy erősítsük az immunrendszerünket: „A Nap vitaminját számtalan élelmiszerben megtaláljuk, például a zsíros halfélékben, a halak májában, a tojássárgájában, a vajban, vagy a gombában. Étkezés útján nem feltétlenül jutunk hozzá a napi szükségletet biztosító mennyiséghez, így a mértéktartó napozás mellett szükség lehet, az orvossal egyeztett mennyiségű külső pótlásra is.”
Ezenkívül számos élelmiszer dúsítható D-vitaminnal, az Actimel joghurtitalok például a D-vitamin napi beviteli referencia értékének egyharmadát tartalmazzák.*
*Minden palack Actimel B6-vitamin forrás, valamint D-vitaminban gazdag, mely vitaminok hozzájárulnak az immunrendszer normál működéséhez. Egy palack Actimel a kiegyensúlyozott, változatos étrend és egészséges életmód részeként fogyasztandó.
1 Országos, reprezentatív D-vitamin-szintmérő kutatás, Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinika kutatócsoport, 2013.
