A TIME magazin 1927 óta minden évben megnevezi az év emberét. Nem feltétlen azok „nyernek”, akik a legtöbb jót tették a Földön, hanem akik a legnagyobb hatással voltak a világra abban az évben. Így ítélhették már oda a címet az Atlanti-óceánt először átrepülő Charles Lindberghtől kezdve, Gandhin át az 1956-os magyar forradalmárokig sokaknak. Ugyanis szervezetek, csoportok is megkaphatják, sőt 1982-ben például a számítógép volt az „év gépe”. A „másik oldalról” pedig Adolf Hitler is nyert, Joszif Sztálin kétszer is.
Hagyományosan politikusok kapják, vagy legalábbis nagy hatalmú vezetők – így azóta Mark Zuckerberg, Barack Obama, Ferenc pápa, Angela Merkel, Donald Trump is –, de mellettük az ebola elleni harcban résztvevő egészségügyi dolgozók 2014-ben, a szexuális zaklatók (főleg) a Me Too-mozgalom részeként felszólaló áldozatai 2017-ben, rá egy évre pedig a munkájuk miatt áldozattá váló újságírók lettek az év emberei. Végül pedig tavaly jelentették be az eddigi legfiatalabb személyt, az akkor tizenhat éves, környezetvédő Greta Thunberget. Olyannyira a legfiatalabb, hogy 25 év alatti nem volt eddig az év embere, 25 éves meg még az első díjazott Lindbergh volt.
Másfél évtized
Részben Thunberg sikere – na meg a gyerekeknek készített TIME for Kids lapjuk – indította el a magazin készítőit afelé, hogy a Nickelodeon gyerekcsatornával karöltve egy új elismerést, az „Év gyereke” díjat is elindítsák – ami valószínűleg sokkal pozitívabb kategória lesz, mint a felnőtt.
A klímaváltozás megállítására irányuló mozgalom az elmúlt évek többi, világot megváltoztató ifjúsági mozgalma mellett világossá teszi, hogy a fiatalok manapság óriási befolyással bírnak, és hogy ezt a befolyást felhasználják a nézeteiknek megfelelő világ kialakításához
– indokolta a díj megalapítását a lap.
Idén máris ötezer nyolc és tizenhat év közötti amerikai gyerek volt, akiket a világra gyakorolt „pozitív hatásuk” miatt jelöltek, majd ezt egy fiatalokból, például Disney- és Nickelodeon-sztárokból, valamint a tévés műsorvezető-komikus-jövőbelátó Trevor Noah-ból álló zsűri öt főre szűkítette.
Őket a jövő héten egy tévéműsor keretében ünneplik meg, de a nyertes is kiderült már most, mert a TIME magazin – akárcsak az év emberénél – a győztest itt is címlapfotóval hirdette ki.
Rao a coloradói Lone Tree-ben élő feltaláló és tudós, már több területen is kipróbálta magát amellett, hogy mint minden kortársa, ő is iskolába jár (vagy éppen most a koronavírus miatt nem):
- Feltalált egy alkalmazást, illetve Chrome-bővítményt, a Kindly-t, amely a mesterséges intelligencia segítségével képes a korai szakaszban felismerni az internetes zaklatást, más néven a cyberbullyingot.
- Mostanában a genetika érdekli leginkább, egy olyan eszközt akar létrehozni, amely már a korai szakaszban kimutatja az a vényre kapható opioidiktól való függést.
- Egy olyan eszközön is dolgozik, ami a vízben felismeri a bioszennyezőket.
- És előbbi elődjeként feltalált egy műszert, ami a víz ólomszennyezettségének az azonosítására képes.
Ez a leghíresebb találmánya, amit a flinti ivóvíz botrányos ügye inspirált. A michigani városban évekig mérgezték a lakosságot a káros vízzel. Olyannyira volt mérgező, hogy a General Motors sem akarta használni autóalkatrészek gyártásánál. Egyebek mellett magas volt a vízben az ólomtartalom, az pedig igazoltan akadályozza a gyerekek agyának fejlődését. Rao segíteni akart, és ebben az sem akadályozta meg, hogy akkor még csak tízéves volt.
Én egy nagyon kíváncsi ember vagyok. Ez minden, amit tudni kell rólam
– nyilatkozta Rao, majd hozzátette: „alapjaiban véve szeretek tanulni, szóval nekem az iskolában minden szuper szórakoztató”.
Tíz éve nagybátyja adott neki egy kísérletezős készletet, egy nap alatt mindent meg is csinált belőle. Ez volt az a pont, amikor eldöntötte, hogy a STEM-mel akar foglalkozni (a tudomány, technológia, mérnöki munka, matematika szavak rövidítése). Reméli, hogy másokat is inspirál ahhoz, hogy ötleteket álmodjanak meg, amik „megoldásokat jelentenek a világ problémáira”.
A lánnyal Angelina Jolie interjúzott, Rao szavaiból kitűnik, hogy felnőtteket megszégyenítő élességgel lát a világra. Például azt mondja a színésznőnek:
Nem vagyok egy tipikus tudós. A tévében mindig azt látom, hogy egy idősebb, általában fehér ember a tudós. (…) Megváltozott a célom: már nemcsak a világ problémáira megoldást nyújtó eszközeim létrehozása az, hanem hogy másokat is ösztönözzek. Mert a személyes tapasztalatom is az, hogy nem könnyű, ha nem látsz hozzád hasonlókat. Szóval szeretném eljuttatni ezt az üzenetet: ha én meg tudom csinálni, akkor te is, és bárki más is képes rá.
Ugyanakkor azt is tanácsolja, hogy próbáljanak meg egy témára fókuszálni, nem kell minden problémát megoldani. Bár mintha ez kicsit ellentmondana annak, mi mindennel foglalkozik ő.
Az indiai családból származó Rao nem a semmiből bukkant most fel a díj elnyerésével. Szerepelt még tizenkét évesen többedmagával Jimmy Fallon Tonight Show-jában azok után, hogy a Google egy dokumentumfilmet készített róla és a készülékéről, a Tehys-ről, amely gyorsabban és olcsóbban felismeri az ivóvízben a szennyeződést, mint minden addig ismert egyéb technológia. Ha ennyi még nem győzte volna meg arról, hogy ezek a gyerekek – köztük Rao – tényleg nem homokból csinálnak süteményt, egy mondat Fallon műsorából, ahol a műsorvezető azt kérdezi, hogyan is működik a Tethys.
Lényegében szén nanocső-alapú szenzorokat használ a levegőben található veszélyes gázok észleléséhez.
Fallon persze egy szót sem értett belőle, ahogy a világ népességének jelentős része sem, pedig csak pár szóból áll ez a mondat. „Amikor én 12 éves voltam, tátogtam a tükör előtt a szobámban” – mondta a műsorvezető.
Rao viszont már tízéves már tízéves korában elkezdett érdeklődni a szén nanocsövek iránt, majd miután találmányát kiterjesztette a vízben található szennyeződés megvizsgálására, egy telefonos alkalmazást is lefejlesztett, amivel nyomon követheti az eredményeket.
Tavaly a Forbes 30 sikeres 30 év alatti listájára is felkerült, több TED-beszédet is tartott már, 2017-ben a legjobb fiatal tudósnak választották és egy könyve is megjelent. Ez a nem csupán a gyerekeknek, hanem a tanároknak és szülőknek is hasznos írás nem is igazán a találmányairól szól, sokkal inkább arról, hogyan lehet megoldani problémákat, hogyan lehet feltalálni valamit.
Iskolákkal, múzeumokkal és STEM-szervezetekkel is dolgozik, közösen innovációs műhelyeket működtetnek, amelyek segítenek fiatal diákoknak a találmányaik kidolgozásában. Rao azt mondja, több mint 30 ezer gyereket mentorál.
A TIME is kiemelte a döntés indoklásában, hogy Rao „kivételes vezetői képessége” volt az, ami kiemelte a többi döntős közül, hogy a kíváncsiságukat kihasználva inspirálja a generációját arra, hogy feltalálók legyenek.
Nagyon remélem, hogy mindaz a munka, amit ezek a srácok elvégeznek, arra jó lesz, hogy az innovációt szükségesnek találják és ne választás kérdése legyen. Remélem, része lehetek ennek
– mondta még Jolie-nak a 15 éves lány, aki közben olyan, mint bármelyik másik 15 éves lány: szeret sütni, vívni, kalligráfiával foglalkozni, utazni. Szereti a vadvilágot, a dinoszauruszokat. Szóval, ha valaki rájönne, hogyan lehetne visszahozni a dinókat az élők sorába, attól azt kéri, hívja fel, vagy írjon neki egy e-mailt.
