Aki az Atlantic Records lemezkiadóhoz szerződik, az nagy eséllyel beindította a karrierjét az Egyesült Államokban: Ray Charles, az ABBA, Neil Young, az AC/DC mind-mind kooperáltak a céggel fennállásának elmúlt 73 éve alatt. A kiadó 2009-ben kötött szerződést egy 23 éves hawaii sráccal, miután évekig próbálták tető alá hozni a közös bizniszt. Ő volt Peter Gene Hernandez, művésznevén Bruno Mars, aki előbb csak közreműködött egy világslágerben, majd megjelentetett egy olyan albumot, amire az összes kontinensen felkapták fejüket az emberek.
A kis Elvis
Mars fiatalkora nagy részét Honolulu vonzáskörzetében töltötte, az egész család zenéléssel foglalkozott, így nem volt kérdés, hogy ő is mikrofont ragad majd, amint megtanul járni. Ahogy generációjának nagy része, Mars is odáig volt Michael Jacksonért, de Elvis Presley zenei világa is komoly hatást gyakorolt rá. Ebben közrejátszott nagybátyja, aki Presley utánzásából élt fiatalon, a kis Hernandez pedig hasonló pályát választott négyévesen. Bár nem tudni, mennyi befolyása volt erre szüleinek, mindenesetre Marsból mini Elvis lett, aki Vegasban totálisan megbolondította a turistákat. A brit talkshow-s arc, Jonathan Ross el is ment őt meglátogatni 1990-ben a kaszinóvárosba, Mars akkor úgy nyilatkozott neki: már ismer legalább öt dalt Elvistől, akinek imádja a hangját és a táncmozdulatait.
1992-ben például volt egy kis szerepe Nicolas Cage és Sarah Jessica Parker Nászút Vegasba című filmjében, hatéves Elvisként:
Eközben a családi bandájukban is fellépett heti négyszer, az évek múlásával azonban kinőtte Hawaiit, és kitalálta, hogy megcsinálja majd az amerikai álmot. Tizenhét évesen Los Angelesbe költözött, talált is magának egy kiadót, ahol szerződést kötöttek vele, ám mielőtt a tényleges munkálatokba belevágtak volna, a Motown Records úgy döntött, mégsem kér Marsból.
Azok a napok szarok voltak, bár lehet, ha a dolgok nem úgy történnek, ma nem lennék itt. Nem volt könnyű akkoriban ezt másoknak elmesélni: egyik pillanatban még a Motown kiadó zenésze voltam, a másikban meg a kidobott Motown-zenész lettem. Összetörtem, adósságba is kerültem, de senkit nem hibáztatok ezért
– mesélte az Apple Music 1 rádiónak pár éve. A Motownnál már Will.i.am menedzsmentjével is tárgyalt, de a szerződésbontás után minden ment a levesbe. Egy dolog nem: megismerkedett későbbi jó barátjával, a fiatal Philip Lawrence zenei producerrel, aki irányba rakta őt, hogy meg se álljon a Westside Independent kiadóig. Itt Steve Lindsey producert ismerte meg, aki korábban zongoraleckéket adott Dr. Dre-nek, illetve Céline Dion zenei albumán is dolgozott – egyszóval: komoly és sokat látott név volt a szakmában.
Lindsey tanítani kezdte Marst arról, mit jelent a popzene, ugyanis látta, hogy a fiatal énekesnek minden tehetsége megvan a sztárrá váláshoz, de jó zenéket írni egészen más tudományág, mint jól kinézni a színpadon. Visszatérve Lawrence-re, ő is érezte, Marsban sok lehetőség rejlik tehetsége révén, így bemutatta az Atlantic Records akkori elnökének, Aaron Bay-Schucknak, aki szintén nem volt vak: néhány produkciója után rögtön szerződtetni akarta a hawaii énekest, aki ezt visszautasította, ugyanis zenészként fejlődni akart, mielőtt ekkora volumenű döntést meghoz a karrierjében (egyszer már pórul járt a Motownnal, nem akart újfent hibázni).
Nem volt jó az időzítés. Tudtam, hogy nekem előbb ki kell járni az utamat. Találkoznom kellett Jeff Bhaskerrel (Grammy-díjas amerikai producer és dalszövegíró – a szerk.), könyörögnöm kellett neki, hogy jöjjön el velem ide-oda fellépni.
Végül három év győzködés után Mars aláírt az Atlantichez. Ezen időszakban már ismert dalszövegírónak számított: többek között Adam Levine-nek és Flo Ridának is írt zenéket, de az igazi áttörést az hozta számára, hogy – akkor már meglévő dalszövegíró és kiadó csapatával – közreműködött két ismert amerikai rapper, B.o.B és Travie McCoy új dalainál. Míg előbbi a Nothin’ on You-val, addig utóbbi a Billionaire című zenével lökdöste be Marst a világ zenei piacának vaskapuján. Érdekesség, hogy McCoy eredetileg ki akarta vágni a végleges verzióból Mars szólóját, de – mindkettejük nagy szerencséjére – végül érintetlenül hagyták a szöveget. Mindkét dal befért az első tízbe a Billboard zenei toplistáján, Mars pedig fél lábbal célba ért Los Angelesben: a szélesebb közönség megismerte a nevét.
Mindkét dalt mentorával, Phillip Lawrence-szel együtt írta Mars, némi kiegészítésként B.o.B és McCoy is beleszóltak saját részeikbe.
A mindent vivő sláger
Miután Mars összerakta Cee Loo Green Fuck You című lemezét (ezen van az a híres dal, amit mindenki ismer), elérkezettnek látta az időt, hogy most már magával is kezdjen valamit. E mellett a két gigasláger miatt, melyet fentebb említettünk, az emberek azon kezdtek agyalni, ki ez a Bruno Mars, aki kalapban és gitárral tesz slágerré mindent, amiben szerepel? Mars, Philip Lawrence és Ari Levine (az ő triójuk alkotta a The Smeezingtons szövegíró és lemezkiadó társaságot) nekiláttak a melónak egy tervezett Bruno Mars-albummal kapcsolatosan.
Lawrence 2013-ban egy interjú keretei között arról beszélt, az Atlantic biztosította őket, hogy hat hónapnyi idejük lesz megalkotni Mars debütáló albumát, ám a hirtelen jött érdeklődés az énekes iránt keresztül húzta a számításaikat, így kaptak egy hónapot az album befejezésére: „Nevetséges volt, tulajdonképpen azt se tudtuk, mit csinálunk. Csak az lebegett a szemünk előtt, hogy miként fogjuk ezt tető alá hozni időben. Slágereket kellett csinálnunk, de valahogy éreztük, hogy épp ott vagyunk, ahol lennünk kell.”
2010 júliusában kiadták a Just the Way You Are című szerzeményt, ami a készülő albumot volt hivatott felvezetni. Amerikában és a briteknél azonnal a slágerlisták élére került, Grammy-díjig jutott végül, a Billboard százas toplistáján pedig azóta is rekordot tart: 20 hétig volt az első helyen, erre egy dal sem volt képes a slágerlista több évtizedes fennállása óta. 2010. szeptember 8-án pedig megjelent a videóklip hozzá, ami a YouTube-on azóta több mint 1,5 milliárdos nézettséget számlálhat, ezt egyedül az album másik dala, a The Lazy Song tudta megugrani 1,9 milliárddal a tízéves távlatban.
Ezek a YouTube-os számok persze sosem azt mutatják, mennyire rossz vagy épp jó egy dal, inkább képet adnak arról, milyen mértékű érdeklődés van bizonyos előadók iránt. 2010 őszén pedig Bruno Marsból felső polcos sztár lett: az album legtöbb dala sorban döntögette a rekordokat, az énekes menedzsmentje pedig nem győzte fogadni a hívásokat a turnék leszervezésére.
Néhány ténnyel érzékeltetjük, miért volt nagy siker az első albuma:
- A Grenade című szám utoljára készült el, az album megjelenését követő évben ez lett a második legtöbbet eladott zene digitális közegben.
- A The Lazy Song előzte meg, ami az első helyet birtokolta.
- A Marry You című szerzemény világszerte felkapott esküvői zene lett, Phillip Lawrence – aki részben írta a dalt – úgy fogalmazott a már említett interjúban: tudták, hogy jó dal lesz, de arra nem számítottak, hogy a popkultúrát is befolyásolni fogja.
- A Count on Me számos reklámban fordult elő, emellett a tehetségkutatókban is rendre előkerült.
- Ugyan rákerült az albumra, de már korábban megjelent a Talking to the Moon, amit Brazíliában jelentetett meg Mars kiadója, így egy ottani tévésorozat, a Insensato Coração főcímdala lett az USA-ban és Európában kevésbé ismert szám.
Az ezekhez készült videóklipek pedig csaknem ötmilliárdos nézettséget hoztak, ami már egy egészen combos szám, még ha tíz év alatt gyűlt össze, akkor is.
„A kokainbirtoklás megváltoztatta az életemet”
Alighogy a Just the Way You Are betört a slágerlisták élére, Mars nagy hibát követett el fénysebességgel beinduló karrierjében: a vegasi Hard Rock Hotel & Casinóban tartózkodott, mikor a hotelszobáját elárasztották a rendőrök. Kokainbirtoklás vádjával őrizetbe vették (2,6 grammot találtak nála), ráadásul Mars olyan keményen a szer és az alkohol hatása alatt állt, hogy miután letartóztatták, a rendőrségen készült bűnügyi fotóján is vigyorgott. Később azt nyilatkozta, minden teljesen ködös neki arról, hogy mi történt aznap este.
2016-ban a CBS 60 Minutes című beszélgetős műsorban Lara Logannek mesélt először az ominózus estéről, mikor a műsorvezető rákérdezett, nem félt-e, hogy ezzel tönkreteheti épp csak beindult karrierjét:
Óriási hülyeség volt. Las Vegasban voltam 24 évesen, annyit ittam, amennyit nem kellett volna. Korán jött be ez az egész az életembe, de tartom, hogy így kellett lennie. Jó fejtágító volt, megígértem magamnak, hogy soha többé az életben nem fog velem ilyen történni, hogy aztán erről olvasgassak a címlapokon. Ez megváltoztatta az életemet.
Az, hogy tiltott szerekkel kerül kapcsolatba egy amerikai előadó, aligha újdonság bárkinek, az ilyenek után szoktak következni a bűnbánó nyilatkozatok, ám úgy fest, Mars komolyan gondolta ezeket, miután a GQ magazinnak úgy beszélt, rendesen be volt tojva az ügytől. Ám nem fogta arra, hogy gyerekkora óta a színpadon éli az életét, vagy hogy nem tudta, mit is csinál. Megmondta, hogy fiatal volt, épp a siker kapujában állt, egyszerűen a flow vitte előre abban a pillanatban.
Csináltam egy toplistás dalt, erre egy ilyen szarságot teszek.
A bíróság egy év próbaidőre ítélte, valamint elvonóra kellett járnia, sőt, komoly, 2000 dolláros (nagyjából 600 ezer forintos) büntetést kellett kifizetnie. Valamint közösségi munkát is végezhetett, így iskolákban, nonprofit szervezeteknél munkálkodott. Eredetileg négy év letöltendőt akartak rá kiszabni, de mivel büntetlen előéletű volt, ráadásul megbánást tanúsított, a bíró nem hozott súlyos ítéletet. De Marsnak tudnia kellett: ha ezek közül valamit nem teljesít, netán ismét kokainhoz nyúlna a következő 12 hónapban, az ítéletet felülbírálják, és mehet négy évre a rácsok mögé.
Azóta sem került összetűzésbe a rendőrséggel semmilyen módon, míg pályatársai közül többen is rosszabbul jártak a kábítószerrel:
Miért nem hallani róla?
Legelső albuma óta 11 Grammy-díjat nyert el az énekes, különböző kooperációkkal írt néhány fülbemászó dalt, amelyek:
- a slágerlisták élére törtek a 2010-es évek második felében,
- a romantikus balladák helyett a túlfűtött szexualitás felé vették az irányt dalai (Locked Out Of Heaven, Versace on the Floor).
Utolsó – számszerűsíthetően – nagy dobása Cardi B-vel közösen írt Finesse című zenéjük volt 2018 januárjában, előtte pedig a számos díjat bezsebelő 24K Magic (ez az utolsó albumának és az azon robbantó szám címe is volt egyben) miatt lehetett hallani a hawaii énekesről (na, meg kollaborált egy rövidet Ed Sheerannel). A Finesse klipjében táncolt is, nem is akárhogy:
De azóta nagyjából akkor hallani róla, ha épp kiír valamit a Twitter-oldalára (mert az Instagramját csak tessék-lássék kezeli). Például azt, hogy:
Néha, mikor nagyon frusztrált vagyok a zenék írása közben, belenézek a tükörbe, és azt mondom magamnak: modellnek kellett volna menned.
Az utolsó albuma 2016-ban jelent meg, szóval négy éve már, hogy lényegében friss zenéket várnak tőle a rajongói. A koronavírus-járvány nyilván mindenkinek keresztbe tett, Mars nagyon sokszor jelezte ebben az időszakban követőinek, hogy dolgozik zenéken, higgyék el neki, nem csak ücsörög a villájában.
Jelenleg a legfrissebb hír róla, hogy szerződést kötött a Disney-vel egy készülő musical miatt, melyben az ő saját dalai fognak felcsendülni, ám a járványhelyzet alatt gyaníthatóan semerre nem haladt a dolog, ugyanis nem érkezett hír a projektről február óta. Egy-két kósza pletyka akadt még augusztusban, hogy Drake készülő albumán megjelenik majd Mars is, ám a rajongók bizonyára nem ilyen jellegű hírekre vágynak vele kapcsolatban.
Kiemelt kép: Joseph Okpako/Redferns via Getty Images
