Élet-Stílus

A nyár utolsó hétvégéjén nosztalgiázunk pár retró fényképpel az Adriáról

A nyár utolsó hétvégéjén nosztalgiázunk pár retró fényképpel az Adriáról

Az Adriáról legtöbbször akkor írnak, ha összehasonlítják a Balatonnal, és persze olyankor is előkerül, amikor egy miniszter tisztázatlan körülmények között pihen egy magyar milliárdos jachtján. Most tegyük picit félre a politikát és az üdülési költségeket, nosztalgiázzunk a horvát tengerpart városairól: a Fortepan 238 fotót dob az Adria keresőszóra, ezekből válogattunk most –  Dubrovnik, Abbázia, Fiume és Split is feltűnik a fél évszázados képeken.

A legutóbbi népszámlálásuk szerint 43 ezer ember lakja az egyik legdélebbi horvát várost, Dubrovnikot, aminek múltja egészen a hetedik századik nyúlik vissza. Védőszentje Szent Balázs, és itt található a világ legrégebbi, több mint ötszáz éves arborétuma is.

Fotó: Fortepan/Dobóczi Zsolt

2007 nyarán hatalmas tűzvész pusztított a régióban. Dubrovnikot nehezen tudták megvédeni, a peremvidékén sok kár keletkezett. Közel fél évszázaddal korábbi képünkön a város kikötője, a Jadrolinija hajótársaság Ston (korábban Naš) nevű gőzhajója látható, ami előtt két kisgyerek pózol.

1960. Fotó: Fortepan/Morvay Kinga

Dubrovnik mindig is népszerű turistacélpont volt, de a turizmus akkor emelkedett új szintre, amikor a Trónok harca sorozat rajongói elkezdték felfedezni maguknak a várost – itt található ugyanis a sorozatban szereplő Királyvár. A részletekről itt írtunk korábban.

1963. Fotó: Fortepan/Chuckyeager Tumblr

13 évvel ezelőtt Szabó Lőrinc emléktáblát kapott a városban, ahol sokszor megfordult és ahol verseket is írt – itt született például a Beszélgetés a tengerrel.

Fotó: Fortepan/Romák Éva

Fiume kikötőjének kiépítésével Abbázia (horvát nevén Opatija) üdülőhellyé fejlődött (a város nyolc kilométerre található), de igazán népszerű akkor lett, amikor a 19. század végén oda is elért a vasút.

1965. Fotó: Fortepan/Magyar Pál

Itt található a Lungomare, ami egy tizenkét kilométer hosszú parti sétány. Első része 1899-re készült el, a második 1911-re, itt találhatóak a város (és talán az Adria) legszebb épületei.

Fotó: Fortepan/Magyar Pál

1897-ben a városban hunyt el Budapest első polgármestere, Kamermayer Károly.

1965. Fotó: Fortepan/Magyar Pál

Split belvárosát 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

1963. A Riva, Split sétatere. Fotó: Fortepan/Dobóczi Zsolt

2011-ben Željko Kerum akkori polgármester, az ország egyik leggazdagabb embere bejelentette, hogy 39 méter magas Krisztus-szobrot állítanak a város fölött magasodó Marjan-dombon. Elkészítésének és felállításának költségeit magánvagyonából fizeti. A heves tiltakozás hatására elállt tervétől, a szobor nem készült el.

1963. A Riva, Split sétatere. Fotó: Fortepan/Dobóczi Zsolt

Ez már Fiume (horvátul Rijeka) és az a rakpart, amit Baross Gáborról, a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megálmodójáról neveztek el, mégpedig azért, mert jelentős szerepe volt a vasút kiépítésében.

1971. Fotó: Fortepan/Nagy Gyula

A városból először 1871-ben hajózott ki gőzhajó, a kikötő rendezését két évvel később kezdték el többi között Hajnal Antal főmérnök irányítása mellett.

1972. Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

Fiume Csepel testvérvárosa. A lenti képen a Korzo látható, jobbra a régi Városháza (ma a Rádio Rijeka) épülete.

1971. Fotó: Fortepan/Nagy Gyula

Kiemelt kép: Fortepan/A R

Olvasói sztorik