Iggy tesója nem volt ilyen szerencsés
„Iggy két hónaposan került hozzám egy vidéki szaporítótól. Egyetlen oltása sem volt, ráadásul kiderült, hogy elkapta a parvovírust” – mesél Lilla a kezdetekről. Azt később tudta meg, hogy Iggy egyik testvéréért ugyan mentek a fajtamentők, de már nem találták élve a kiskutyát: a szaporító megölte, mert rajta is kijött a parvo. A férfi azóta már nem szaporít állítólag kutyákat, de ennyivel megúszta.
Mivel a parvo nagyon veszélyes betegség – ami ellen egyébként oltással lehet védekezni –, ezért Iggy sokáig élet és halál között lebegett. „Az első pár hónap arról szólt, hogy életben tartsam a tenyérnyi kiskutyát” – idézi fel Lilla, ami 8 évvel később már hihetetlennek tűnik a karcsú és izmos kutyát elnézve.
A fél város kedvence
„Szerencsére egy irgalmatlan erős, okos, gyönyörű kutya lett belőle, aki bár nem whippet, mint azt előzőleg állította a szaporító, de ízig-vérig agár” – mondja olyan büszkeséggel Lilla, amit egészen csak az érthet, aki fogadott már be, és nevelt fel beteg állatot.
Lilla a kutya miatt kezdett el rendszeresen futni, főleg erdőben, amit Iggy kifejezetten szeret. A közös futások már 8 éve rendszeres programnak számítanak. De Iggy nem csak a természetben, hanem városi környezetben is jól érzi magát.
„A kezdetek óta mindig vittem magammal mindenhová, vagy gondoskodtam neki bébiszitterről, ha pár óránál hosszabb időre kellett volna egyedül hagynom, így ismerte meg Iggyt a fél város és lettek saját emberbarátai és kutyahaverjai” – mondja Lilla, és való igaz, hogy Iggyvel sokszor össze lehet futni, és többedszeri alkalomra már jelzi, hogy nem felejtette el a korábbi találkozásokat.
„Azért ennyire jófej, mert őt mentettem meg”
Iggy természete is szerencsés – ami persze nevelés kérdése is –, mivel imádja az embereket. A kutyaszitterekre is kíváncsian figyel, folyamatosan lesi, hogy mit kérnek tőle, mi folyik körülötte. A kutyákkal szintén barátságos, ha egy másik kutya túlpörög, akkor csak türelmesen nézi, mire föl a felhajtás.
„Nagyon könnyű vele, tud póráz nélkül is közlekedni, hallgat a parancsokra, nagyon jó kutya” – sorolja Lilla. „Azt hiszem azért ennyire jófej, mert pontosan tudja, hogy milyen szerencsés, hogy az ő életét mentettem meg” – teszi hozzá.
Sokan meglepődnek azon is, hogy Iggy nem fajtiszta, mert „annyira gyönyörűre sikeredett” – gazdája szavaival élve. Nem mintha Lillát érdekelné, hogy két agár keveréke, bár azon meglepődött, hogy jóval nagyobb lett, mint egy whippet. És ugyan sokan kifejezetten fajtiszta kutyát szeretnének, de Iggy és Lilla története is megmutatja, hogy ez milyen sokadlagos kérdés.
Kiemelt kép: Farkas Norbert/24.hu
