50 év körkülönbség
2017-ben összesen 50 572 házasságot kötöttek, a harmadát 25 és 34 év közöttiek. A lenti grafikonon vízszintesen a nők életkorcsoportjai látszanak, függőlegesen a férfiaké, a buborékok mérete pedig azt jelzi, hány házasság köttetett. Minden harmadik nő 25 és 29 éves kora között házasodott meg két évvel ezelőtt, és azt, hogy mennyivel később állapodnak meg a férfiak, jól mutatja, hogy a 30 évnél fiatalabb nőknek majd’ fele (46%) volt házas, míg a férfiaknál ez az arány kevesebb mint egyharmad (30%). A nők háromnegyede a húszas vagy a harmincas éveiben ment hozzá férjéhez, a férfiaknál ez a létszám a 25 és 44 év közötti kort fedi le.
Az ábrán jól látszik, hogy átlóban, illetve az alatt picivel helyezkednek el a nagyobb méretű körök, ami azt jelenti,
Magyarországon a 18 év alattiak külön kérelem beadásával házasodhatnak, ezzel 2017-ben három és félszer annyi lány élt, mint fiú, 1120-an, illetve 325-en. A legnagyobb korkülönbséget négy pár produkálta: 25-29 éves nőket vettek el 80 feletti férfiak, ami legalább 50 év korkülönbséget jelent. Öt olyan alkalom is volt, amikor az újdonsült férj és feleség is 80 év feletti volt.
Az infografika az alján található gombbal mozgásba hozható: animáltan mutatja, hogyan változott a házasságkötések száma 1995 és 2017 között, ráadásul nem és korcsoport szerint, így látható az, amit sejtettünk, azaz hogy mennyire kitolódott a házasodók életkora. 24 évvel ezelőtt nagyjából annyi házasság volt, mint 2017-ben, de míg ’95-ben tízből hét olyan frigy volt (38 297), ahol mindkét fél harminc évnél fiatalabb volt, addig két éve tízből mindössze négyre (13 280) volt igaz.
A buborékok 2006 után egyre kisebbek lesznek, akkor kezdett el ugyanis rohamosan csökkenni a házasságok száma, hogy aztán a 2010-es mélypont után alig néhány év alatt visszaérkezzen a ’95-ös szintre.
Az Országgyűlés 2014 végén megszavazta, hogy 2015. január 1-jétől új adóalap-csökkentő kedvezménnyel, az első házasok kedvezményével bővíti a személyi jövedelemadóról szóló törvényt. Még 2014-ben lépett életbe az a jogszabály, ami szerint a családi adókedvezmény a magánszemély összevont adóalapját csökkenti: egy és két eltartott esetén 62 500 forint, míg három és minden további eltartott esetén pedig 206 250 forint levonást jelent az adóalapból. A változtatásoknak megvolt a hatása:
Bár 2016 után picit visszaesett a házasságok száma, alighanem a családi otthonteremtési kedvezmény kibővítésének és a fiatal párokat megcélzó babaváró támogatásnak köszönhetően valószínűleg nem lesz drasztikusabb csökkenés.
Két év magány
A kicsivel több mint 50 ezer emberből 35 ezernek ez volt az első házassága 2017-ben, akiknek viszont nem, azok eléggé kivártak: a nők esetében csak 1,8, a férfiak közül 3,6 százaléknak telt el két évnél rövidebb idő az előző házassága óta. Elég nagy pöttyöt kapott az alábbi ábrán az a metszet, ahol mindkét félnél 15 év telt el, ez viszont azért becsapós, mert előtte rövidebb időszakokra bontották az eltelt időt, itt viszont összevonva láthatjuk például a 15 és a 35 éves távlatot is. Itt is átlósan és jobb fent nagyobbak a pöttyök, ami azt jelenti, hogy az eltelt időt tekintve nagyjából hasonló háttérrel érkeznek az új házasságba a felek.
A 2017-ben kötött frigyek 95 százaléka mindkét félnek első vagy második volt, az ettől eltérő kombinációk száma elenyésző. Ötödik vagy annál többedig házassága 24 férfinak és 14 nőnek volt.
A fenti számokból kikövetkeztethető, hogy tízből hét esetben mindkét fél hajadon vagy nőtlen volt, amikor összeházasodott. A KSH adatai szerint a férfiak és nők kicsivel több mint egy százaléka özvegyen, ötödük pedig elváltként érkezett a házasságba. 102 olyan eset volt, amikor mindketten korábban meghalt házastárs után érkeztek a házasságba, 358 esetben pedig nőtlen férfihoz mentek hozzá vagy hajadon nőt vettek el az özvegyek.
Nem a hét év a vízválasztó
Érdemes a válásokra is vetni egy pillantást. Ezekből 2017-ben 18 495 volt, és bár úgy tartja a mondás, hogy hét év után dől el, együtt maradnak-e a párok, ez megdőlni látszik. A két évvel ezelőtti adatok alapján ha egy pár nem esik bele a kicsivel több mint egy százalékba, és házasságuk túléli az első évet válás nélkül, akkor az elkövetkezendő kilenc évben évenként nézve ugyanakkora eséllyel mennek szét. A párok kétharmada tíz év házasélet után dönt úgy, hogy külön folytatják útjukat, tíz és húsz év között pedig arányaiban ugyanannyian hagyják ott a másikat (32,3%), mint húsz év után (31,3%).
Hosszabb távon az látszik, hogy
- az egy éven belül elválók aránya nem változott jelentősen az 1995-ös adatokhoz képest, 24 évvel ezelőtt is kicsivel több mint egy százalék körül alakult.
- A három éven belül elválók részaránya kis hullámzással 11 százalékról 9,6 százalékra csökkent.
- Míg 1995-ban minden negyedik pár öt év alatt jött rá arra, hogy nem passzolnak egymáshoz, 2017-ben ez az arány már csak 17,8 százalék volt.
- A legnagyobb meglepetést a régóta együtt lévő párok okozzák: 24 éve minden második válást előzött meg legalább tíz együtt töltött év, tavalyelőtt viszont a válások kétharmadát tették ki az így véget érő kapcsolatok.
2017-ben az emberek 85 százaléka először vált el, ugyanakkor a nők közül három, a férfiak közül viszont nyolc olyan is akadt, akiknek a két évvel ezelőtti már legalább az ötödik válása volt. Akadt egy olyan eset is, ahol egy nő úgy vált el negyedszerre, hogy az akkor exférjjé lett férfinak előtte már legalább öt válása volt.
Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu
