Az allergiára jellemző tünetegyüttest saját szervezetünk produkálja az úgynevezett allergénekkel való találkozás következményeként. Ezeket a teljesen ártalmatlan, közömbös anyagokat egyes emberek immunrendszere mégis veszélyesnek ítéli és harcot indít ellenük. Számos allergént ismerünk, az pedig egyéni érzékenység kérdése, hogy kinél melyik váltja ki a reakciót, épp ezért bármilyen elterjedt kifejezés is az „allergiaszezon”, nem lehet mindenre ráhúzni.
A tüneteket az allergénnel való érintkezés váltja ki, az érintett rész például gyulladásba jön, a szem könnyezni kezd, hogy kimossa az ártalmasnak vélt idegent, az orrunk ugyanezen okból folyik, a tüsszentés a légnyomás erejével igyekszik megszabadítani a testet a behatolóktól. Az orrdugulás pedig fizikai gátat próbál emelni.
Innentől kezdve érthető, hogy a szezon akkor indul, amikor szervezetünk adott allergénnel vagy allergénekkel fizikai kapcsolatba kerül. Nézzük részleteiben.
A három fő időszak
Az egyes növények virágzása időjárás függvényében ugyan, de mégis jól behatárolható időszakokhoz kötődik. Ezért pollenallergia esetén elég élesen meg lehet határozni a különböző időszakokat, amikor adott pollenre érzékenyek tünetekkel küzdenek. Maguk a pollenek a levegőben szálló virágporszemcsék, egy-egy növény milliárd számra teríti szét őket. A pollenallergiát nevezi a köznyelv szénanáthának.
Április és május környékén beszállnak a fűfélék, azaz például a perjék, a lórom, az útifű vagy a csalánfélék. Júliusban aztán virágot bont egy újabb közellenség, a parlagfű is, pollenszórása egészen október végéig eltarthat. Csak a parlagfű virágzása egymillió ember életét keseríti meg Magyarországon.
Allergia minden nap
Sajnos nem csak pollenallergia létezik, az immunrendszer túlzó reakcióját számos egyéb anyag is kiválthatja. Ezek vagy környezetünk állandó elemei, vagy esetenként fordulnak elő: megjelenésüket nem tudjuk időszakhoz kötni, bármikor találkozhatunk velük.
Ha valaki például porallergiában szenved, az azt jelenti, hogy tüneteit a leghigiénikusabb lakásban, irodában is millió és millió számra megtalálható mikroszkópikus méretű poratkák széklete idézi elő. Szőrallergia esetén nem az emlősök szőre, hanem a bőrükből és nyálukból származó egyes fehérjék jelentik a kiváltó okot.
Itt lehet említeni a különböző ételallergiákat, vagy amikor a reakciót penészgombák által kibocsátott anyagok, netán kozmetikumok, illatszerek összetevői váltják ki. Ha tehát ezeket nézzük, a tünetek bárhol és bármikor előtörhetnek az év 365 napján, amint az ember allergénekkel teli környezetbe kerül.
Egyre rosszabb lesz
Végül térjünk még vissza kicsit a pollenallergiához, hiszen magasan ez okoz a legtöbb embernél panaszt. Két rossz hírünk is van.
A későbbiekben ki tudja még az is lehet, eltűnnek a pollenmentes időszakok. Emellett a melegedés kifejezetten előnyös például a parlagfűnek, hatására a növények egyre nagyobbra nőnek, több virágot hoznak és pollenszórásuk is jelentősen megnő.
A másik rossz hír, hogy a kellemetlen tünetegyüttes egyre többeknél alakul ki, az allergiások száma évről évre növekszik. A védekezés pedig már csak azért is nehéz, mert ahogy fent is írtuk, nem tudjuk biztosan, mi okozza az allergiát, vagyis szervezetünk miért azonosít ellenségként ártalmatlan anyagokat.
Egyértelműnek látszik a genetikai hajlam, illetve a környezetszennyezés: e szerint a sok, szervezetünkbe jutó „méreg” eleve összezavarja az immunrendszert, gyengíti védekezőképességét. Gyanítható még a túlzottan steril környezet, ahol a gyerek immunrendszerének nincs lehetősége „megtanulni”, ki a barát és ki az ellenség.
