Élet-Stílus
Elevator button is pushed by a female finger

Tele van a világ gombokkal, amik semmire sem jók

Miért nem vált már az a fránya lámpa?

– valószínűleg mindannyian feltettük már magunkban (esetleg hangosan) ezt a kérdést, miután megnyomtuk a zebránál a készüléket, vagy vártuk, hogy bezáródjon a lift miután megnyomtuk a megfelelő gombot. Aztán, ha ez a menet éppen a munkahelyünkre vezet, bekapcsoljuk a termosztátot, de valahogy az se az igazi.

És nemcsak úgy érezzük, sok ilyen gomb valóban nem működik. Ráadásul nevük is van: a gyógyszeripar után placebogomboknak nevezik őket.

A Harvard Egyetem pszichológusa, Ellen Langer szerint ennek ellenére van funkciójuk, méghozzá az irányítás illúziója. A CNN-nek nyilatkozva arról beszélt, bizonyos cselekvések arra vezetik az embert, hogy ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, és ez jó érzés – inkább ez, mint csak passzív szemlélőnek lenni.

Valamit csinálva általában jobban érzed magad, mintha nem csinálnál semmit

– mondta Langer.

Másrészt amikor többen állnak egy zebránál, és valaki közülük megnyomja a gombot, az együtt várakozás összetartásérzetet ad, ami máskülönben elmaradna. Ezek a dolgok pozitív hatással lehetnek a mentális állapotunkra és társadalmi megerősítésünkre.

Közlekedés

New Yorkban az 1000 kereszteződésnél elhelyezett nyomógombból mindössze 750 működött 2004-ben. Ez a szám folyamatosan csökken, ma már csak 100 darab van igazából bekötve – ismerte el a város közlekedési osztálya. Emögött az állhat, hogy azóta sokat romlott a közlekedési helyzet. Mióta az 1960-as években telepítették a jelzőgombokat, egyre nagyobbak a torlódások és egy idő után zavarták a közlekedési lámpák bonyolult koordinációját. Az automata lámpák és közlekedési szenzorok kiváltották a feladatát, de sok esetben meghagyták őket a járda szélén. Nemcsak New Yorkban, hanem Bostonban, Dallasban és Seattle-ben is így van. Londonban 600 ilyen jelzőkészülék van, amiken megnyomásra „wait”, vagyis „várj” felirat villan fel, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ettől könnyebben vált zöldre a lámpa.

Little schoolboy with backpack pressing a button on traffic lights . Road to school
Tényleg segít, ha nyomkodjuk a gombot a zebránál?
A gyalogátkelőknél szeretünk minél kevesebb időt eltöltetni, de vajon van értelme a zebráknál gyakran megtalálható gombok nyomkodásának?

Ettől a londoni közlekedésszervezés igazgatója, Glynn Barton még azt kéri, nyomjuk meg a gombot, egyrészt mert a látássérülteknek segíthetünk így (bekapcsolódik a hangjelzés, hogy szabad az út), másrészt egyre többet bekapcsolnak abba az elektronikus rendszerbe, ami érzékeli a forgalmat és ennek megfelelően állítja be az intervallumokat, például elsődleges lesz a busz késedelmének behozása.

Vagy ha megnyomják a gombot, akkor tovább marad zöld a gyalogosoknak.

Más gombok meg csak a nap egy részében működnek rendeltetésszerűen.

Lift

A liftekben található zárógomb az Egyesült Államokban szinte sohasem működik. „Ettől nem záródnak be az ajtók gyorsabban” – nyilatkozta Kevin Brinkman, az amerikai National Elevator Industry nevű cég munkatársa. De erre jó okuk van: az 1990-es fogyatékkal élőkről szóló törvény, ami kimondja, hogy a felvonók ajtajának bizonyos ideig nyitva kell maradniuk, hogy azt a mozgáskorlátozottak vagy fogyatékkal élők is használni tudják. Gyorsabb feljutás csak a tűzoltóknál, mentősöknél és a karbantartóknál lehetséges, akik tudják hozzá a kódot, vagy van kulcsuk.

Close up of a hand putting the key in fireman’s service lock on the elevator
Fotó: Thinkstock

Állítólag vannak olyan technikák, amik – gomb ide vagy oda – segíthetik a becsukódást felgyorsítani, ilyen ha hosszan nyomjuk a becsukás gombot, vagy ha a kezünkkel intünk a szenzor előtt. Ilyenkor azt hiheti a lift, hogy valaki be- vagy kiszállt.

Légkondicionáló

A légkondi sok hotelben eleve csak korlátozottan használható, hogy ne szökjön az egekbe az elektromos energiára költött pénz, de így van ez máshol is, ami nem feltétlen baj – mondta Robert Bean, egy fűtéssel és légkondikkal foglalkozó szakembereket tömörítő szervezet, az American Society of Heating and Air-Conditioning Engineers tagja.

A légkondicionálók ugyanis csak a levegő hőmérsékletét szabályozzák, a többi mérőszám kontrollálásának hiányában a levegő hőmérséklete gyakran nem a megfelelő a hőkomfort szempontjából. De olyan modell is létezik, amelyiknek van placebo funkciója: ha sokan beállítanak egy hőmérsékletet, és azt hiszik, hogy annyi fok van a szobában, akkor elviselnek annál alacsonyabb vagy nagyobb hőfokot is.

Ahogy áltermosztátokat is szoktak telepíteni irodákba.

Azért rakják oda, hogy lecsendesítsék az állandóan panaszkodókat azzal, hogy a kezükbe adják az ellenőrzést. Mármint az „ellenőrzést”. Bár valamennyire mégis arról van szó, ugyanis lehetséges, hogy a placebo hatás előidéz egy valódi hűtést vagy melegítést a testen belül, ha megnyomják a gombot, függetlenül attól, hogy az működik vagy sem.

A Wall Street Journalnek egy légkondiszerelő azt mondta, hogy az irodai termosztátok 90%-a igazából nem működik. Ugyanebben a cikkben egy ingatlankereskedő azt magyarázta, hogy New Yorkban pár épületben annyira pimaszok, hogy fehér zaj-generátorokat helyeznek el, hogy színleljék a szellőzés zümmögését. Visszatérve Langer elméletére: a zebráknál kihelyezett gombok pozitív hozadéka még, hogy elősegítik, hogy jobban figyeljünk a környezetünkre.

Az „irányítás illúziója” kifejezést egyébként Langer először a szerencsejátékra alkalmazta, például vannak, akik kifejezetten szeretik maguk kiválasztani, hogy melyik kaparós sorsjegyet adják el neki. Pedig semmi értelme, a legfelsővel és a sorban ötödikkel ugyanakkora az esélyünk nyerni. De legalább a kezükbe vették az irányítást.

Langer nem szereti a „placebo gomb” kifejezést, mert abban benne van, hogy lököttek vagyunk, ha megnyomjuk, pedig igenis van értelmük:

pszichológiai céljuk mindenképpen van, és néha hatásuk is.

Így van ez a kamu hangokkal is

A BBC írt arról, hogy léteznek az úgynevezett „jóindulatú csalások”, ezekről elsőként a Michigan Egyetem tudósa, Eytan Adar írt két, a Microsoftnál dolgozó kutatóval együtt. Ilyen például, hogy a Skype-hívások közben egyes esetekben „hamis statikus zajt hallani”, mert ha teljes a csönd, akkor a beszélgetőpartnerek azt hihetik, hogy szétkapcsolt a vonal. De tele van a világ hamis hangokkal, ilyen az autók előre felvett ajtóbecsapási hangja vagy a kompakt digitális fényképezőgépek mesterséges zárhangja is.

Cikkünkhöz a BBC, a CNN, a Wall Street Journal és a 99percentinvisible cikkeit használtuk fel.

Kiemelt kép: Thinklstock

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Canadian blue helmets check their weapons, 17 April 1993 near Tuzla's airport, waiting to depart for the Moslem enclave of Srebrenica, where some 30000 refugees hope to be evacuated from. (Photo by PASCAL GUYOT / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.