Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke úgy döntött, hathetes szülési szabadságot vesz. Ő a második nő a világon, aki miniszterelnöksége alatt fog szülni, és az első, aki szabadságra megy emiatt.
Biztos sokakban felmerülnek kérdések:
- Van-e egy miniszterelnöknek joga szabadságot kivenni? Hiszen az országot mindig kormányozni kell, abban nincs szünet.
- Van-e egy miniszterelnöknek „joga” terhesnek lenni egyáltalán?
- Mit tegyen, ha így alakul?
Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök nem szeretne hamis példakép lenni.
Nem akarom azt a benyomást kelteni az emberekben, hogy valamiféle csodanő vagyok. Vagy hogy mindent a nőknek kell csinálniuk, mert én is így teszek. Én sem csinálok mindent
– mondta Ardern, aki nem titkolja, hogy segítséget vesz igénybe a szülés után: a gyermek apja, Clarke Gayford marad majd otthon a babával. A férfival egyébként nem házasok, de elkötelezettek egymás irányába, egyszerűen a házasság kérdéséig még nem jutottak el, nem olyan sorrendben jöttek a dolgok.
Fotó: Scott Barbour/Getty Images
Új-Zélandon kicsit máshogy tekintenek a nőkre, mint itthon, Ardern már a harmadik női miniszterelnök, míg Magyarországon az előző Orbán-kormánynak női tagja sem volt, és a most megalakultban is csak egy tárca nélküli miniszteri posztot tölt be nő. A parlamenti képviselők között pedig alig haladja meg a tíz százalékot a nők aránya.
Legyen zéró!
Ardern egyébként sosem gondolta, hogy női mivolta bármiben meggátolhatná, főként elődei példái miatt. Élete első szavazatát Helen Clarkra adta le, aki az ország második női miniszterelnöke lett, Ardern pedig 2008-ban, 27 évesen vált az új-zélandi parlament legfiatalabb tagjává. Politikai pályafutását azzal kezdte, hogy négyéves programot indított a nemek egyenjogúságának megteremtéséért a munkahelyeken. Új-Zéland egyébként is előkelő, kilencedik helyet foglal el a nők és férfiak bérkülönbségeit összevető listán, sikerült 9,4%-ra csökkenteni a rést, de Ardern nem elégszik meg ennyivel, ő teljes egyenlőséget akar. Négyéves periódusa során az a célja, hogy legalább a közszolgálatban ugyanannyit keressenek a férfiak és a nők.
Emellett küzd a gyermekszegénység és a klímaváltozás ellen, illetve aktív menekülttámogató politikát folytat, szeretné megduplázni az ország befogadó kvótáját, ugyanis az az elve, hogy nem építenek falat. Azt viszont nem támogatja, hogy külföldiek ingatlant vásároljanak az országában, ugyanis ez felsrófolja az árakat, a helyiek számára pedig elérhetetlen lesz az ingatlanhoz jutás. Amikor egy tweetben emiatt Donald Trumphoz hasonlították, borzasztó mérges lett, hiszen szinte mindenben pont az ellenkezőjét képviseli, mint az amerikai elnök.
Mi egy bevándorláson alapuló nemzet vagyunk
– mondta. Az is tervei közt szerepel, hogy „visszafoglalja” az országát az angol királynőtől, aki hivatalosan máig Új-Zéland kormányfője. Szeretné megszüntetni ezt a kötődést, de nem fogja nagyon nyomatni az ügyet.
Mi a helyzet itthon?
Körülnéztünk, hogy itthon milyen lehetőségei vannak egy nőnek, ha parlementi időszaka alatt teherbe esne. Mivel az Európai Unióban nálunk legalacsonyabb a nők aránya a Parlamentben, nem volt túl nehéz dolgunk. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője júniusra várja gyermekét, mivel épp a parlementi szünet időszakára esik majd a szülést követő időszak, így nem kell szülési szabadságot kérnie.
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Szél Bernadett is modern nézeteket képvisel ebben a kérdésben, vállalt volna gyereket akár kormányfőként, legalábbis egyszer ezt nyilatkozta a Borsnak:
Miért ne? Kilenc hónapos várandósan kampányoltam Budakeszi polgármesteri címéért. Ugyanígy szülhetnék miniszterelnökként is, nem látok ebben semmi különöset. Azért nem könnyű elképzelni, amikor mondjuk 2020-ban a kormányszóvivő azt mondja: a miniszterelnök asszony most nem tud a sajtó rendelkezésére állni, épp szoptat.
Dúró Dóra 23 évesen már a parlamentben ült legfiatalabb képviselőként, 24 évesen szülte első gyermekét, majd 27 éves koráig még kettőt hozott a világra. Megkérdeztük, mennyire volt számára nehéz összeegyeztetni a gyerekvállalást a parlamenti munkájával.
Elsősorban a környezeten múlik, nekem van egy csodálatos családom, a férjem (Novák Előd, aki korábban szintén volt képviselő – a szerk.) kezdettől fogva teljes egyenrangúsággal áll hozzám. A saját pártomban is abszolút támogatott dolog volt a szülés. A képviselők jogállásáról szóló törvény szabályozza a kivehető szabadságunkat, én ameddig otthon voltam, lemondtam a fizetésemről, ezt követően pedig a hiányzásaim százalékában kértem fizetést. A frakcióvezető igazolhatja a hiányzást, és akkor nem vonják le, de én kértem, hogy ne igazolja, így tartottam tisztességesnek.
Fotó: Kollányi Péter / MTI
Az új-zélandi miniszterelnöknő terhességét fontosnak és példamutatónak tartja, szerinte ezt a hozzáállást kellene terjeszteni mindenhol.
A család és a munka összeegyeztetésének problémái nem lehetnek gátjai a 21. században sem a gyerekvállalásnak, sem annak, hogy valaki felelős vezetői pozíciót töltsön be akár a politikában, akár máshol. Olvastam, hogy az új-zélandi miniszterelnöknek a férje lesz otthon a picivel, illetve a miniszterelnök-helyettes látja el a hivatali teendőket. Ez egy szimbolikus példa, és fontos Magyarország számára is.
Elmondta még, hogy az apák nagyobb részvételére lenne szükség a gyerek körüli teendőkben: a GYED-en lévő férfiak aránya 1% körül van itthon, de az értelmiség körében elindult egy változás a kiegyensúlyozottabb családi szerepvállalás felé. Hozzátette, hogy a KSH adatai szerint a nők naponta 134 perccel töltenek több időt házimunkával és gyerekneveléssel, a férfiak pedig egy órával töltenek többet a munkában. Ezért Dúró Dóra szerint a férfiak és nők bérei közti különbségeknek is elsősorban a családi teendők az okai és
a nők bérhátránya elsősorban az anyák bérhátránya, nem a nőiséggel függ össze, hanem a gyermekvállalással.
Szerinte sok intézkedésre lenne szükség, ami ezt kiegyenlíti, mert nem ideális helyzet az, hogy a gyerekvállalás nagyjából 5 évre visszaveti egy nő karrierjét és ez a bérekben is
Dúró Dóráról a napokban kiderült, hogy pártja – miután csatlakozott Toroczkai László platformjához – kizárta a frakcióból, ő pedig kész visszaadni mandátumát.
Sokan nem tudják, de a GYED-et ugyanúgy igényelheti az apuka is, sőt, még trükközni is lehet ezzel, ha valamelyik szülőnek magasabb a jövedelme, igénybe veheti ő is, miközben a másik marad otthon. Magyarországon egyelőre extrémnek számít, ha az apa marad otthon a gyerekkel, pedig nyugati országokban a legtöbben már semmi különöset nem látnak ebben, sőt, északon kifejezetten elvárják, hogy valamennyi időt az apa is töltsön otthon a gyerekkel a nemek egyenlőségének érdekében.
Kiemelt kép: Hagen Hopkins/Getty Images
