A választások után megugrott a kivándorlás keresőszó népszerűsége itthon, ami azt jelzi, valószínűleg sokan gondolkodtak el azon, hogy nem itthon folytatják az életüket. Persze jelenleg a kivándorlás szóra keresve csak arról szóló cikkeket találni, hogy miért erre keresnek a legtöbben. Ördögi kör. Mire érdemes VALÓBAN keresni, ha a külföldre költözésen gondolkodik valaki? Hogyan fogjon hozzá a kivándorlás megszervezéséhez, egyáltalán hova érdemes menni? Ennek jártunk utána.
Először is gondolkodjon el azon, hogy melyek a szempontjai a döntéshez, milyen környezetre vágyik. Mérlegeljen az alábbiak alapján.
Merre?
Az nem kérdés, hogy a legtöbb magyar London felé vette az irányt, tehát ha fontos szempont, hogy kint is találkozzon honfitársaival, egyértelmű a választás. Ha pont az ellenkezőjére törekszik, akkor se Angliát, se Németországot nem ajánljuk.
London és Berlin a statisztikák szerint amúgy messze nem tartoznak a világ legélhetőbb városai közé, itt kifejezetten rossz a fizetés és a megélhetés költségeinek aránya. Mindkét városban durván elszálltak az albérletárak az utóbbi években, a közlekedés, az étkezés is drága a fizetésekhez képest, a szolgáltatások pedig különösen. Egy rövid kalkulációból viszont azonnal kiderült, hogy még mindig nem olyan rossz a helyzet, mint Budapesten, hogy a magyar vidékről ne is beszéljünk.
A legnépszerűbb választás: London
A londoni átlagfizetés bruttó 35 ezer font egy évre, ez nagyjából nettó 27 ezret, kerekítve nettó 2200 fontot jelent havonta. Szállást bérelni 350 fonttól lehet, ez természetesen megosztott szobát jelent a külvárosban, egy normálisabb, belvárosi saját szoba ára 700 fontnál, egy egyszobás lakásé 800-1000 körül indul a legutóbbi statisztikák szerint, de a valóságban rákeresve 1000 font alatt nem nagyon találni garzont. Tehát reálisan nagyjából a fizetés legalább egyharmada megy el albérletre, ha valaki hajlandó másokkal osztozni, és akár a fele, ha egyedül szeretne lakni. Az egyszemélyes szoba általában azt is jelenti, hogy a lakó nem vihet fel éjszakai vendégeket, illetve társbérletnél nagyon szigorúan veszik a látogatókat.
Ez egyébként Budapesthez viszonyítva alig jobb arány, a fővárosban 246 ezer forint az átlagkereset, és úgy tűnik, 2018-ra lelassult a bérleti árak növekedése. Persze még mindig alig találni 100 ezer forint alatt garzont, de szobát bérelni abszolút reális az átlagfizetés harmadáért.
Bár egyénileg változik, Londonban az étkezésre további 80-100 fontot kell számolni heti szinten, tehát havi 400 font környéke a minimum, amiből meg lehet élni, emellett további 100-200 font az utazás lakóhely és munkahely távolságától függően. Havi 100 fontba nagyjából 1 db mozi, 1 db szórakozóhely belépő, 1 pubban evett vacsora és pohár bor, heti 1 sörözés (alkalmanként 2 korsó sörrel), és heti 1 kávézóban elfogyasztott kávé és sütemény fér bele.
Hozzá kell tenni, hogy ezt a fizetést főként a diplomás munkaerő éri el, viszonyításképp egy pincér vagy barista fele ennyit sem visz haza havonta.
Ha ezek alapján valaki londoni munkakeresésre adná a fejét, így kezdjen neki:
- EU Egészségbiztosítási Kártya: ez itthon igényelhető, teljesen ingyenes, és minden EU polgárnak jár. Az EU országaiban bárhol ellátják ezzel sürgős esetben, hogy mi számít annak, az sajnos az adott orvoson múlik. Van, ahol csak baleset, máshol mindenre ráhúzzák, és ingyen ellátják az embert.
- National Insurance Number: az NI szám az első lépés a munkakereséshez, enélkül sok helyen szóba sem állnak az emberrel. Persze ha itthonról interjúzik valamilyen magasabb pozícióra, a cég nyilván megvárja, míg megkapja az NI számát, de ha előbb költözne, aztán keresne munkát, ennek a megszerzésével kezdje. Minimális angol nyelvtudás szükséges hozzá, mert nem lehet online jelentkezni, csak telefonon, majd miután kapott egy időpontot, személyesen bemenni az irodába, és elmondani, hogy miért akar NI számot.
- Lakásvadászat: nem könnyű lakást találni Londonban, néha hónapokig is Airbnb szálláson tengődik az ember, mire megtalálja az élhető és megfizethető kompromisszumot. A legnagyobb gondot a távolság jelenti: ha nem akarja az életét tömegközlekedésen tölteni, a munkahelyhez közeli lakást válasszon, mert még többet utazhat reggelente, mint Budapesten.
- Munka vagy lakás előbb? Fix otthonból könnyebb munkát találni, mert a cégek is jobban szeretik, ha leendő alkalmazottjuk már ténylegesen letelepedett, ez esetben viszont kötve van, és ha a város másik felében találja meg az álommunkát, nehéz döntést kell hoznia.
- Biztosítás: tulajdonképpen nincs kötelező társadalmi egészségbiztosítás, azaz mindenkinek alanyi jogon jár, aki dolgozik. A rendszer viszont rengeteg kiskaput hagy, tehát még ez sem feltétel. A háziorvosnál kell bejelentkezni, ekkor kap az ember egy NHS számot, ami a mi taj-számunkhoz hasonló, innentől kezdve ez alapján látják el. A háziorvosnál viszont csak egy nyomtatványt adnak, amire mindenki azt ír, amit akar, és sehol nem ellenőrzik.
A fiatalok mentsvára: Berlin
Németországban nem Berlinben él a legtöbb magyar, hanem Münchenben. A két város mintha két külön ország lenne minden szempontból, annyira különbözőek. München az igazi német rendezettséget képviseli, aki nyugalomra és kiegyensúlyozott életre vágyik, ennél jobb helyet nem talál. Berlinbe a fiatal értelmiség költözik itthonról, sokan még egyetem alatt vagy azonnal utána ide indulnak. Berlinre alapvetően jellemző, hogy sokkal nyitottabb és befogadóbb, mint a többi német város, mivel rengeteg a külföldi, könnyebb barátokat szerezni.
Berlinben 44 800 euró az éves átlagkereset, ezt nettósítva nagyjából 30 700 éves és 2500 eurós havi jövedelem jön ki. Vállalható szobát 4-500 euró környékén, lakást egyedül már 700 eurótól lehet bérelni rezsivel együtt. A tömegközlekedés olcsó, mindössze 58 euró a havibérlet, az egészségbiztosítás viszont drága, nagyjából 150-250 euró havonta fizetéstől függően. Az összeg felét egyébként a munkahely fizeti, de még így is magas a fennmaradó rész.
Élelmiszerre, kozmetikumokra számolhatunk nagyjából heti 100 eurót, szórakozásra, étteremre, kávézásra pedig újabb havi 100-at. Társbérlettel számolva az átlagjövedelemnek így is a fele megmarad, ami sokkal jobb arány, mint Londonban, de még egyedül lakva is több mint a harmadát tarthatja meg a fizetésének.
- A lakásra átlagosan 2 hét és 2 hónap közti időtartamot kell várni, nehéz találni, de nem lehetetlen, és a tömegközlekedés metróval vagy egyéb kötöttpályás járművel teljesen élhető (S-Bahn, villamos), tehát itt akár távol eső városrészek közt is lehet napi szinten ingázni.
- Itt nincs szükség engedélyre a munkavállaláshoz, mindössze a hivatalban kell bejelentkezni, onnantól bárki dolgozhat legálisan. Az EU egészségkártya ide is kötelező, hiszen ha kórházba kerül az ember, így igazolhatja, hogy jogosult az ellátásra.
Távoli álom: Toronto
Az egyik legnépszerűbb magyar úti cél: nem véletlenül, a kanadai városok évek óta vezetik az élhetőségi listát, ráadásul tárt karokkal várják a bevándorlókat. A Kanadába költözésre rákeresve azonnal olyan közvetítő cégek reklámjai ugranak fel, akik segítenek a kiköltözésben, a papírok intézésében, munkakeresésben. Miután a miniszterelnök többször kijelentette, hogy szívesen látják a bevándorlókat, jöjjenek bárhonnan és legyenek bármilyen vallásúak, Kanada tényleg a világ legnyitottabb és -befogadóbb országának tűnik jelenleg.
Az átlagkereset 51 000 kanadai dollár, nettóban nagyjából 42 000, havonta 3500 dollár. Albérletet egyedül 1000 kanadai dollár fölött lehet csak találni, a belvárosban inkább 1400-tól, egy szobát a külvárosban 700 dollár környékén tud megcsípni, beljebb nagyjából 1000 dollártól indul az ára. A megélhetési költségekre ezen felül nagyjából 1100 dollárt lehet számolni, így itt is valamivel több, mint a fizetés harmada marad az ember zsebében.
- Az egészségügyi biztosítást automatikusan levonják a munkabérből, ez kötelező és ugyanúgy működik, mint nálunk: adnak egy kártyát, ezzel bizonyítjuk mindenhol, hogy jogosultak vagyunk ellátásra.
- A menekültek ingyenes és ideiglenes egészségügyi ellátásban részesülnek, amíg helyzetük nem tisztázódik.
Kiemelt kép: Getty Images / Greg Fonne
